Biatorbágyi építészeti értékek

Művi értékek
 
Településkarakter  
A biai rész településszerkezetének kialakulásában a legfőbb strukturáló elemnek, tekinthető észak-nyugat – dél-kelet irányban elhelyezkedő főutca mellett a domborzat - a református temető dombja. A két kastély és a dél-nyugatról gátat szabó halastó is befolyásolta a településkarakter formálódását, jelenlegi állapotának kialakulását. A falu régi településmagja részben még őrzi az évszázadok alatt kialakult telekszerkezetet. A Nagy utca és a vele hellyel-közzel párhuzamos utcák által határolt tömbökben megmaradtak a hagyományos telekosztás jellegzetességei: a leginkább szalagformájú, változatos nagyságú telkek kevésbé rendezett csoportjai közé markánsan ékelődik be a Sándor kastély és a Szily kastély telke. Szalagtelkek mellett megtalálhatók a domborzati viszonyokra visszavezethetően kialakult kisebb méretű, felaprózódott telkek, szabálytalanul elhelyezkedő csoportjai is. Ebből következik az évszázadok során rögzült telekszerkezetet alkotó tömbök szeszélyes körvonala és a közéjük szorult utcák, közök enyhe kanyarodása és rapszodikusan változó keresztmetszete. A beépítési módot tekintve hagyományosan az oldalhatáron álló beépítés volt a jellemző, de szórványosan megjelenik az előkerttel rendelkező kertvárosi jellegű, és a zártsorú kisvárosi jellegű beépítés is, ez utóbbi alakulhatott az „L” alakú vagy a telek mindkét oldalán beépített beépítési módokból. Bia arculatához és történelméhez szorosan kapcsolódik a két műemlék kastély, a két templom és a Szentháromság szobor. A klasszicista stílusú Sándor kastély „H” alakú épületének mindkét oldalán U-alakú díszudvar található. A főbejárata timpanonos kapu. A Szily kastély U-alakú tömbje barokk stílusú, kétszintes épület, melynek belső udvarán árkádos tornác található. A két kastély között a főút mentén helyezkedik el az 1800-ban Szent Anna tiszteletére emelt, klasszikus stílusú római katolikus templom és a romantikus stílusú 1870-ben épült református templom, mely utóbbi a tájkép meghatározó eleme.
A torbágyi rész településszerkezetének kialakulásában fontos szerepe volt az észak-déli irányú Fő utcának és a mellette futó Füzes-pataknak, ami meggátolta - egy ideig – a település nyugati irányú fejlődését. Torbágy eredeti telekszerkezete meglehetősen megváltozott, csak egy-két helyen lelhető fel, az eredeti hosszú telkes falusias telekstruktúra. Torbágy szerkezetének meghatározó eleme a Viadukt és környezete, a torbágyi Római katolikus templom környéke, az ott létrejött teresedés és a volt vasúti terület helyén kialakult, illetve kialakuló városközponti rész. A régi vasútvonal Bia és Torbágy határát ferdén átmetsző környéke nagyrészt csak az elmúlt évtizedben kezdett beépülni, jellemzően szabadonálló beépítéssel, nagy zöld tereket hagyva az egyes intézmények között. A Szalonna utca, környékén szabálytalan alakú és méretű telekstruktúra alakult ki a domborzati viszonyoknak köszönhetően. Torbágy más részein jellemzően sakktábla rendszerű, egymásra merőleges úthálózat alakult ki a XIX. század végén a XX. század elején. A beépítési mód is meglehetősen változatos, az oldalhatáron, utcafronton álló falusias beépítés mellett megjelentek a szabadon álló és az előkertes, oldalhatáron álló beépítések is. A településmag már nagyrészt átépült, bár még mindig a falusias beépítés mód dominál. Ezeken a részeken az utcafronton oldalhatáron álló épületek a jellemzőek. Torbágy Bia felőli részére a kertvárosias beépítés a jellemző. Az előkertek mérete meglehetősen gyakran változik, de az épületek többségében oldalhatáron állnak. Az épületek nagy része nyeregtetős parasztház, de megjelentek már a négyzet alaprajzú sátortetős épületek is. A Fő utca mentén pedig egy- két zártsorú, kétoldali beépítésű XIX. századi paraszt polgári lakóház is fellelhető. A kertvárosias beépítésű területeken alakult ki inkább egységes szerkezet, utcakép. Torbágy esetében településképi szempontból az épített értékeken kívül, mint a viadukt, a Római Katolikus Templom, a Faluház a Füzes-patakot is meg kell említeni. A Füzes-patak medre mentén széles zöldsáv található, ami sajátos jelleget kölcsönöz a településrésznek. A nyugati fejlesztési lakóterületen a szabályozási terv kertvárosias és kisvárosias lakóterületek építésére adott helyet, továbbá intézmény építésre is lehetőséget adó "településközpont vegyes" területeket jelöltek ki. A kertvárosias területeken többlakásos szabadonálló nagy alapterületű földszint+tetőtér vagy földszint+emelet+tetőtér beépítésű épületeket emeltek. A kisvárosias területen földszint+egyemeletes sorházas beépítést találunk. A központi vegyes területen földszint+kétemelet+tetőtér beépítésű többlakásos társasházak zártsorú beépítéssel épültek meg.
 
Védett építészeti értékek
A településkép szempontjából kiemelkedő, országos védelem alatt álló épületek: a Szily kastély, a Sándor kastély, Szent Kereszt-kápolna romja, Szent Vendel- (Szily-) sírkápolna, Római katolikus Szent Anna-templom, Biai Szentháromság-oszlop és –szobor, Torbágyi római katolikus templom, Torbágyi Szentháromság-oszlop, és az Ilona malom. A HÉSZ szerint helyi egyedi védettséget élveznek a Viaduktok, a Faluház, a Biai református templom, valamint a Rozália kápolna.
2004-ben az önkormányzat részletes értékvédelmi kataszteri felmérést készíttetett a település még fellelhetõ művi és természeti értékeinek feltérképezésére. A tanulmány javaslatai alapján döntött a képviselõ-testület a védett értékek körérõl. 2006 májusában az önkormányzat rendeleteket alkotott a helyi értékek védelme érdekében:
A helyi építészeti értékek védelmérõl szóló rendeletében területi és egyedi védettséget különböztet meg. Területi védettséget élvez a két egykori település hagyományos településszerkezetet még örző magja, egyedi védettséget kapott 32 lakóház, és 15 présház-pince, melyek mindegyike a jövő számára megőrzendő karakteres építészeti jegyeket hordoz.
A helyi természeti értékek védelmérõl szóló rendeletben a Nyakaskõ környéke, a Forrás-völgy, a Halastó és a Pecató kapott helyi védelmet. Az újonnan védetté nyilvánított és az korábban védettséget élvezõ Bolha-hegy területének mindegyikére külön részletes természetvédelmi kezelési terv készült.
 A helyi értékek fenntartásához igényelhetõ anyagi támogatásról szóló rendelet szabályozza az évente a költségvetésbõl a helyi értékek védelmére fordítható összeg igénylésének feltételrendszerét.

Részlet a Biatorbágy város sport, szabadidő és kulturális völgy turizmusfejlesztési és környezetredezési tanulmánytervből. A tanulmánytervet Körmendi Judit főépítész és Várkonyi Mária tájtervező, közgazdász készítette.
© Biatorbágy 2009