Kutyahegy - Százlépcső - Nyakaskő

Ha a Barackvirág utcán hagyjuk el lakóterületünket és átkelünk a Füzes patakon, a Gál Márton állította fogadalmi, ún. Orbán kereszthez érünk. Onnan egyenesen vagy jobbra fordulva folytathatjuk utunkat. Mindkét esetben egy mintegy 20 hektáros legelőre lépünk. Ez az önkormányzat tulajdonában van, amelyet néhány éve vásárolt meg. A területen több védett növény, illetve állatfaj él, amiért védetté nyilvánította az önkormányzat. A legelőterület tulajdonjogának megszerzése után az önkormányzat megkezdte a hasznosításának előkészítését.
Ez a legelőterület valószínűleg erdővel borított volt korábban, mígnem feltehetően a 18. sz. folyamán erdőirtással alakították ki legelőterületté. Az első, községünket ábrázoló térképen már így látható. A legeltetés ezen a határrészen és az egész községben a 60-as, 70-es évek fordulóján abba maradt, így idővel vadrózsa (hecsedli) és galagonyabokrok bozótszerű megtelepedése kezdődött meg. A területen tapasztalható másik kártétel az volt, hogy a környéken felvásárolt zártkertek tulajdonosai az általuk karban nem tartott utak árkosodása, gödrösödése miatt toronyiránt vágtak át autóikkal a legelőterületen. Eközben a korábbi utak szintén elbozótosodtak.
 
Az önkormányzat szándékai két csoportra oszthatók. Az első a környezetvédelmi szándék. A védett növénytársulások és állati élőhelyek a legeltetés következményeként alakultak ki, így azok védelme a „macchia”-szerű (a macchia az erdőirtások helyén kialakult szúrós, tüskés bozót elnevezése a mediterrán területeken) bozót ritkításával segíthető elő. A bozót ritkítása úgy történik, hogy a majdan itt legeltetendő állatok számára árnyékos helyeket biztosítsunk, illetve, hogy a terület határain egy természetes kerítést képezzenek. A védett, legeltetéssel kialakult növénytársulások védelmének másik eszköze a tényleges hasznosítás, amely legelő esetén szinte kizárólag a legeltetés lehet. Amint az önkormányzat ciklusprogramjában és költségvetési indoklásában leírta, a Magyarországon honos, évszázadok óta tenyésztett háziállatok legeltetését szeretnénk itt megvalósítani. A képviselő-testület már a vásárlás előtt megvizsgáltatta a területnek és tágabb környezetének a jellemzőit, tulajdonságait, földtani, növényi és állattani értékeit felmérte. Elkészíttette a terület értékeit bemutató ún. tanösvény terveit és elkezdte ennek kiépítését és ezt folytatni kívánja annak ellenére is, hogy az állomáshelyeken az I. ütemben kiépített pihenőket és táblákat az arra járó vandálok lerombolták.
 
A második feladat az önkormányzati tulajdon védelme, amely együtt jár a területen való közlekedés biztosításával. Az önkormányzat az ingatlannyilvántartás szerinti utakat helyre akarja állítani, ott kiirtva a bozótot. Ezeket a zártkertek határa mentén, ahol eleink és mi magunk is gyermekkorunkban több száz évig közlekedtünk, közlekedésre alkalmassá tesszük, hogy minden zártkert tulajdonosa és a kirándulók is tudják ezeket az utakat használni. A már említett sövénykerítések mellett a legelőterület megközelítésére szolgáló utakon olyan sorompókat és kerítést építünk, amelyek a motoros és gépkocsi közlekedést akadályozzák, de szabad bejárást biztosítanak a gyalogos, kerékpáros, lovas látogatóknak. Így a legeltetett háziállatok is nyugalomban lennének, ugyanakkor mindenki megismerheti a terület számos természeti értékét.
Anyagi források hiányában más feladataink mellett csak lassú ütemben tudjuk ezt a szép tervet megvalósítani. A gazdasági nehézségeken kívül azonban van még egy akadály: nincs tudomásunk hozzáértő pásztor, pl. juhász foglalkoztathatóságáról. Ha valaki kedvet érez erre és szaktudással, gyakorlattal is rendelkezik, várjuk jelentkezését.

Palovics Lajos

Forrás: Biatorbágyi Krónika XIX. évf., 4. szám (2009. április)