Nagydobrony

Nagydobrony a magyar-ukrán határtól 20 kilométerre fekvő 5700 lelkes színmagyar község, jelenleg Kárpátalja legnagyobb magyarlakta települése. Az itt élők őrzik népszokásaikat, s habár a mindennapokban már nem használják népviseletüket az asszonyok ma is varrnak, hímeznek. A településen gyűjtött népdalt egykor Bartók Béla és Kodály Zoltán. Sokfelé ismertek a nagydobronyi népballadák, és híresek a lakodalmi szokások, ahogy a lakodalmi kendőkön, szőtteseken máig megtalálhatók a dobronyi rózsák. A helyi fazekasság értékes hagyományait Hidi Endre keramikus iparművész vitte tovább a településen.

A krónikák először 1248-ban említik Nagydobronyt. A település valószínűleg létezett korábban is, csak a tatárok elpusztították. A mögöttünk hagyott évszázadok során bírta a községet a Dobronyi, a Kisdobronyi család, de volt itt kisebb-nagyobb birtoka a Dobó, a Perényi és a Báthori famíliának is. Nagydobrony Kárpátalján az újburgonya és a piros fűszerpaprika hazájának számít, a dobronyiak ugyanis az éghajlati előnyöket felismerve, fóliasátrakat használva Ukrajna északi területeire elsőkként szállítják új, kiváló minőségű, zamatos terményeiket.

Biatorbágy Önkormányzata 2011 szeptemberében határozott arról, hogy testvértelepülési kötelékeit a következő években az országhatáron túli magyarlakta vidékeken bővíti. Így lett testvértelepülésünk 2012-ben Alistál, valamint Kovács László és Szanyi József kárpátaljai kötődésű biatorbágyi lakosok közbenjárásával így kereste városunk a kapcsolatot Nagydobronnyal, a magyar-ukrán határtól 20 kilométerre fekvő, 5700 lelkes színmagyar községgel. Nagydobrony elöljárója Szilvási Zoltán és Biatorbágy polgármestere Tarjáni István a 2013.évi biatorbágyi Városünnepen írta alá a testvéri kapcsolat hivatalos dokumentumát.

www.nagydobrony.com.ua