Gyergyóremete

A székelyföldi település 2001 óta Biatorbágy testvérvárosa. A Gyergyói-medence, amelyben Gyergyóremete települése is található, a nagyobb székelyföldi medencék közül a legészakibb, legmagasabb és a leghidegebb telű (januári középhőmérséklet: –6 °C, nem ritka a –35 °C fokos hideg  sem). A gyergyóalfalui meteorológiai állomáson több esetben romániai országos hidegrekordot mértek. Keletkezése szerint a Maros folyónak a Hargita–Görgényi-­hava­sok– Kelemen-havasok vulkáni vonulatával elgátolt forrásmedencéje.

Gyergyó­remete a nagyobb gyergyói települések közé tartozik. 1567-ben említik nevét először. A Maroson folytatott tutajozás egyik nevezetes tutajindító helye volt. Egybeépült a Maros-jobbparti Ditróval, amelyhez 1726-ig egyházilag is tartozott, amikor Gyergyó­remete temploma plébániai jogot kapott. 1567-ben 6 kaput írtak össze, 1614-ben 26 család, egy évszázaddal később, 1720-ban 117 család élt itt. 1900-ban 5105, 1930-ban 6796, 1941-ben 7300 lakosa volt. A folyamatosan megfigyelhető el- és kivándorlás ezt követően a legnagyobb arányú. A ’90-es években 6500 fő körül stagnál a lélekszám. Gyergyóremete területe 9499 ha, belterülete 725–730 m-re van a tengerszint felett, legmagasabb pontja a Keresztkő, amely 1517 m magas. Római katolikus temploma 18. század végi, barokk stílusú, Szent Lénárd püspök tiszteletére szentelve. 1940-es éveiben épült templom Csutakfalván (Árpádházi Szent Margit) és Kicsibükkön (Szent István). A falu déli, Maros-jobbparti részén fekszik borvízfürdője, amelynek vize kalciumot, magnéziumot, vasat, némi kénhidrogént tartalmaz, természetesen szénsavat is (=borvíz). Ivókúrára és kádfürdőként is használják. Ipari jellegű műemlékek: az Eszenyő-patak mentén 1725-ben épült ványolómalom, továbbá egy "vízifűrész". Megélhetést leginkább a mostoha feltételek között a szorgalommal, a küzdelmes, okos munkával, a szarvasmarhatartás és a fakitermelés, -feldolgozás nyújtott, amelyhez egy időben a borvíz-kereskedelem és a juhászat, manapság a burgonyatermesztés és a zöldségkertészet járult. Jelentősebb ipari egysége nincs a településnek, a hagyományos szarvasmarhatartást használja ki az ’50-es években felépült, ma is működő tejporgyár. Iskolájáról először 1763-ból van adat, 1962–1972 között középiskola is működött itt. Kodály Zoltán Csík megyei gyűjtőútja során Gyergyóremetén is sok dalt gyűjtött. A gyűjtést mások is folytatták és még a Torbágyra vándoroltak között is sikerült néhány "új" népdalt vagy változatot lejegyezni. Gyergyóremete neves szülöttei közül a mai Magyarországon alkotott Balázs Jenő, a két világháború között a bauxitkutatás és alumíniumipar jeles alakja, és a nemrég elhunyt Cseres Tibor író. Mégis az 1848–49-es szabadságharc évfordulója idején a nagy erejű, de ésszel-csellel is élő Bernád Imre medvevadász és az erejéről és bátorságáról ugyancsak híres Balás János legendás tettei kívánkoznak ide.

További információ Gyergyóremetéről www.gyergyoremete.ro