Sándor–Metternich-kastély

A kutatások szerint Promberger Keresztély barokk kori kastélyának helyén épült. Az új tulajdonos Sándor Antal báró fia, gróf Sándor Vince építtette föl a kastélyt mai formájában 1823-ban.

Fia, Sándor Móricz házassága nyomán került a kastély a Metternich család birtokába. Feltehetően a kastély Hild József egy korai műve. Földszintes, a falu főútvonalán északra néző cour d’honneur-jének szárnyai az utca vonalára könyökölnek, középrésze klasszicista, a szárnyépületek empire kialakításúak. A díszudvar szélén íves nyílású kocsiáthajtók kapcsolják a melléképületeket a gazdagon tagozott központi épületrészhez, ami előtt négyoszlopos oromzat áll. Ma egyik részében iskola, a másikban mezőgazdasági üzem működik.

  

A Sándor- és Metternich-Sándor család
A slavniczai nemes és bajnai gróf Sándor-család Trencsén vármegyében (ma Szlovákia) honos család volt a XIV. századtól, ahol Slavnicza (maSzalonca) települést birtokolta, s ősi székhelyük még a XIX. század folyamán is a család birtokában volt. A XV. században Kaszai Bechich Tamás Sandrin nevű fiától eredt a „Sándor” név, amelyet 1517-ben Márton fia használt először slavniczai előnévvel (Sándor de Slavnicza). A XVII. század a család társadalmi és anyagi felemelkedésének időszaka. Sándor I. László két fia, Sándor III. János 1616-ban alnádor; II. László, pedig Nyitra vármegye alispánja volt. Bennük a Sándor-család két fő vonalra szakadt: János a striczei főág, László a későbbi grófi ág törzse lett. (A striczei főág János legifjabb fiában, I. Ferenc vonalán újabb ágra szakadt, amelyet luki ágnak is neveztek.) A XVII. században a Sándor-család több férfi tagját megyei és országos közhivatalokban, politikai szerepvállalással találjuk, vármegyei alispánok, országgyűlési követek stb. posztjait töltötték be.
 
Az 1715. évi országgyűlésen Nyitra vármegye követe volt, s a határvizsgáló küldöttség tagja lett Sándor Menyhért (+1728), Sándor II. László unokája. Menyhért, a katonai pályán kezdő, majd – a kuruc időkben – rebellisnek számító, s Esztergom vármegyében letelepedett nemes befolyásos egyházi kapcsolata révén alispán lett, s 1716-ban bárói diplomát kapott. Esztergomban városi palotát Bajnán vadászkastélyt alakíttatott ki korábbi épített előzményekből. Első feleségétől, Gubasóczy Annától született fia, báró Sándor Mihály (+1773) a család birtokait a Komárom megyében Kömlőd megszerzésével 1743-ban terjesztette ki, s ő vásárolta meg Biát is. Mihály első neje 1743-ban Bossányi Helena, a második Bajthay Teréz volt, akitől többek között Antal fia született. Sándor Antal (1745–1801), aki Mária Terézia bécsi udvarában császári-királyi kamarás, a hétszemélyes tábla ülnökének méltóságát viselte, 1787-ben emelkedett grófi rangra. Gyarmatpusztán vadászkastélyt és kápolnát építtetett. Feleségétől loósi és hédervári gróf Viczay Esztertől született egyetlen fia, Vince. Sándor Vince (1767–1823) császári-királyi kamarás, a bajnai, biai, boti és rárói uradalmak örökös ura, 1802 januárjában vette át apjától a bajnai uradalom irányítását. A család esztergomi palotáját eladta, s 1803-06 között Pollack Mihály (1773–1855) tervei nyomán a bécsi Johann Aman (1765–1834) kivitelezésében építtetett a Budavárban új palotáját, 1823-ban pedig, feltételezhetően Hild József (1789–1867) tervei szerint Bián kastélyt. 1788-ban vette nőül muraszombati, széchyszigeti és szapári gróf Szapáry Mária Annát (*1769), akitől Vilma (*1801. 09. 05. – Bécs, 1864. 01. 20.) leánya (1823-tól tolnai gróf Festetics Albert (1786–1869) felesége) és Móric fia született meg.

 

Sándor Móric (Bajna, *1805. 05. 23. – Bécs, 1878. 02. 23.) gróf a XIX. századi Magyarország egyik legkitűnőbb és legnevezetesebb lovarja, „az Ördöglovas” volt. A Bécs-Döblingben álló elmegyógyintézetben végződő élete legendáktól és merész kalandoktól színes, híre vakmerő lovas-, úszó- és vadászteljesítményei által maradt fenn. Gazdag könyvgyűjteményét a Széchényi Ferenc gróf által alapított Nemzeti Múzeum könyvtárának ajándékozta. Sándor Móric a biai Fáy-féle birtokot is megvette. Nejétől Metternich-Winneburg Kelemen  herceg elsőszülött leányától, Leontine (Bécs, *1811. 06. 18. – Bécs, 1861. 11. 16.) hercegnőtől egyetlen leánya, Paulina (Bécs, *1836. 02. 26. – Bécs, 1921. 09. 28.) grófnő született.1 Az uradalmi központ hivatalos helyiségeiként használta a biai kastély(okat), s itt őrizték a híres Sándor-féle családi levéltárat, melynek oklevelei 1200-ig nyúlnak vissza. Ő 1856-ban ment feleségül nagybátyjához, édesanyja öccséhez, Metternich-Winneburg Richard (Bécs, *1829. 01. 07.–Bécs, 1895. 03. 01.) herceghez. Három leányuk született: Zsófia (1878-tól Oettingen-Oettingen und Oettingen-Spielberg Albrecht hercegné), Antoinette (1885-től Waldstein-Wartenberg György grófné) és Klementine hercegnők.
 
Metternich-Winneburg Klementine (Bougival sur Paris, *1870. 06. 27. – Corvey bei Höxter, 1963. 10. 25.) hercegnő és édesanyja, Paulina grófnő 1897. június 4-től viselhették a „Metternich-Sándor” kettős családi nevet és az egyesített hercegi címert. Klementine hercegnő 1926-ban adoptálta legidősebb nővére, Zsófia hercegnő unokáját, Hohenlohe-Schillingsfürst-Ratibor und Corvey Ferenc Albert (Rauden, *1920. 10. 23.) herceget, aki ezután Metternich-Sándor Ratibor und Corvay Ferenc Albert néven vitte tovább a család Sándor-ágát. 1962-ben kötött házasságot Salm-Reifferscheidt-Krautheim und Dyck Izabella (Alfter, *1939. 02. 19.) grófnővel, akitől öt fia Bécsben született meg: Viktor (*1964. 03. 28.), Tasziló (*1965. 10. 23.), István (*1968. 07. 02.), Benedek (*1971. 01. 25.) és Fülöp (*1976. 05. 14.)
 
Részlet a Sándor-Metternich kastély építészettörténeti kutatása című dokumentungyűjteményből (2008)
Készítette: BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, Dr. Fekete J. Csaba, Gyetvainé Dr. Balogh Ágnes
A tudományos dokumentáció bármilyen másolása csak a szerzők és a kiadó engedélyével lehetséges.

1 Valójában Sándor Móricnak és Klementine hercegnőnek két gyermeke született, Leó és Paulina. A fiúörökös azonban nagyon korán, hétéves korában meghalt. - webmaster

Csatolt fájlMéret
PDF icon Biatorbágy: Sándor-Metternich-kastély építészettörténeti kutatása17.14 MB
JPG icon Ingatlanjellemzők703.71 KB
JPG icon Periodizációs koncepciók350.42 KB
JPG icon Materiális műemléki érték369.32 KB
JPG icon Történeti terek356.53 KB
JPG icon Építészeti analógiák570.08 KB
JPG icon Családi leszármazás1.08 MB
JPG icon Térképek, légifotók2.38 MB
JPG icon Felmérések, tervrajzok938.87 KB
JPG icon Archív fényképek1.21 MB
JPG icon Fotódokumentáció "A"-szárny1.17 MB
JPG icon Fotódokumentáció "B"-szárny1.32 MB
JPG icon Fotódokumentáció "C"-szárny1.31 MB
JPG icon Fotódokumentáció "D"-szárny1.2 MB
JPG icon Fotódokumentáció "E"-szárny1.29 MB
JPG icon Fotódokumentáció "F"-szárny1.22 MB
JPG icon Fotódokumentáció "G"-szárny1.25 MB
JPG icon Fotódokumentáció "H"-szárny1.16 MB
JPG icon Fotódokumentáció "K" és "L"-szárny952.38 KB
JPG icon Műemléki védelem1.35 MB
JPG icon Helyszíni épületkutatás759.31 KB
JPG icon Diszponálás és téralakítás847.27 KB