Nem hivatalos becslés szerint nagyjából a lakosság negyede, közel háromezer ember nézte augusztus 20-án a biatorbágyi tűzijátékot a helyszínről. A Faluház autóparkolójától a takarékszövetkezetig zsúfolásig telt a Baross Gábor utca. A káprázatos tűzparádét tapssal jutalmazta a közönség.
Jámbor Imre a művelődési ház igazgatója az egyik legnépszerűbb programként regisztrálta az eseményt hozzátéve, hogy ebben az esztendőben csak a „Falu” disznótorán és a Városnapokon jelentek meg nagyjából ennyien a főtér környékén.
A település augusztus 20-ai ünnepsége délután a Szent Korona képekben című kiállítás megnyitásával kezdődött, amely szeptember 3-áig tekinthető meg a művelődési ház klubtermében. A Szent István napi hivatalos műsorban a Biatorbágyi Ifjúsági Fúvószenekar, a Fiatalok a fiatalokért Egyesület, a Szakály Mátyás Férfikórus, az általános iskola népi ének szakkörének növendékei, Magdó Ildikó vezetésével, az Őszidő Nyugdíjasklub, és a Füzes Néptáncegyüttes közreműködött. Biatorbágy polgármestere Tarjáni István ünnepi beszédében emlékeztetett keresztény hagyományainkra, valamint idézett országunk nemrég megszületett új alkotmányának preambulumából. Kiemelte, hogy ezer év múltán sem kopott István királyunk legfontosabb üzenete, mely szerint nemzetünk életének alapja a jog és a rend. Biatorbággyal kapcsolatosan megjegyezte, hogy az eltelt egy esztendő a változások elindítására volt elegendő. Ennek egyik első lépése a nyilvánossághoz való jog kiterjesztése volt. Az Önkormányzat változtatott az előző évek gyakorlatán, többek között Biatorbágyi Körkép névvel közösségi lapot hozott létre, interneten élőben és felvételről is lehetővé teszi a képviselő-testületi ülések megtekintését, napra kész információkkal működteti a város honlapját. A rendet hivatott erősíteni az a döntés, amely a város működési költségeinek 10%-os, közel 300 millió forintos csökkentésére irányult. Kijelentette, hogy az önkormányzat képviselő-testülete a jog és a rend következetes képviseletére fog törekedni a továbbiakban is. Ehhez nyújt keretet az új, Szent Istváni alapokon nyugvó alaptörvény.
Az új kenyeret Tankó Zoltánné református lelkészasszony áldotta, Kéri Benedek Atanáz katolikus plébános szentelte és Szakadáti László alpolgármester szegte meg. Szétosztásában a nyugdíjasklub asszonyai és a Füzes táncegyüttes pártás leányai segédkeztek. A Biatorbágyi Nagycsaládosok Egyesületének a településért végzett elmúlt húszévnyi munkáját a Képviselő-testület „Biatorbágyért” kitüntetéssel köszönte meg. A Viaduktot szimbolizáló szobrocskát Tombor Krisztián az egyesület jelenlegi elnöke vette át Tarjáni István polgármestertől. Néder Norbert Dévai Gyula közművelődési díjban részesült. A hivatalos megemlékezés záróakkordjaként a közönség a két kórussal együtt énekelte a Boldog Asszony Anyánk régi nemzeti himnuszunkat, majd a Szózatot.
A borcsapolást és borkóstolást követően Maczkó Mária hiteles áhítattal idézte fel az országunk oltalmazójához, Máriához szóló népénekeket, majd a tűzijátékig a Hatvan Banda népzenekar húzott talpalávalót. A napot zenés táncos házibuli zárta, amelynek hangulatáról a Cats együttes és a Chaplin Café gondoskodott.
sajtó
Tarjáni István polgármester augusztus 20-i ünnepi beszéde
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Ünneplő Gyülekezet!
21 év telt el azóta, hogy augusztus 20-a ismét Szent István napja és nem a kommunista alkotmány ünnepe. A diktatúra idején, mivel eltörléséhez nem volt bátorsága a „nagy testvér” itteni helytartóinak, megpróbálták kisajátítani egyik legősibb ünnepünket, így először a népköztársaság, majd a sztálini alkotmány ünnepévé próbálták silányítani. 21 év alatt felnőtt egy nemzedék, kiknek ez a csúfság szerencsére már csak történelem.
Sajnos 21 év kellett ahhoz is, hogy azt a sokszor átalakított, toldozott foltozott, de mégis csak a Rákosi- Kádár rendszerből eredő alkotmányunkat felváltsa egy új, de a régi Szent Istváni örökségre épülő alaptörvény, melyet ez év március 15-én fogadott el az országgyűlés. Visszakaptuk régi neveinket, országunk ismét Magyarország, amelyet vármegyék alkotnak.
Engedjék meg, hogy néhány gondolatot idézzek új alaptörvényünk preambulumából.
„MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat :
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette
Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre
Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét
Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét
Alaptörvényünk, jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között.
Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.
Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét”
Ezeket mondja új alaptörvényünk. Szent István minden cselekedete, egész élete, öröksége megingathatatlan keresztény hitén alapult. Ez az alapja a megmaradásunknak is. Hol van már Attila vagy az Avarok birodalma? Egyik sem volt kisebb az akkori magyar törzsszövetségnél és mégis a magyarság maradt meg itt Európa közepén őrizve nyelvünket, kultúránkat a sok százmilliós indogermán és szláv tengerben. Utolsó cselekedete is, mellyel halála előtt országát Mária oltalmába ajánlotta, megingathatatlan hitét példázza.
Szent István műve kiállta a próbát, olyan szilárd fundamentum, amelyre ezer év múltán, a 21. században is lehet Magyarország új alaptörvényét építeni. Ezer év múltán sem kopott a legfontosabb üzenet, hogy nemzetünk életének alapja a jog és a rend. Ez az elv kell hogy vezérelje mai cselekedeteinket mind az ország, mind itt az önkormányzat vezetésében is.
Tisztel Hölgyeim és Uraim!
Az elmúlt közel egy esztendő, mely az új önkormányzat megalakulásától eltelt, arra volt elegendő, hogy a változásokat elindítsuk. A nyilvánossághoz való jog bővítése volt egyik első lépésünk. Így az elmúlt év vége óta minden testületi ülés élőben látható és utólag bármikor visszanézhető az interneten. Biatorbágyi Körkép néven új önkormányzati újságot indítottunk, mely minden postaládába eljut. Internetes honlapunkat is élővé tettük, melyen minden aktuális esemény, hír, információ a lehető leggyorsabban megjelenik.
Másik legfontosabb döntésünk, mely a rendet erősítette a működési költségeink 10%-os, közel 300 millió Forintos csökkentése volt.
A jog és a rend következetes képviseletére fogunk törekedni a továbbiakban is. Ehhez adja az új, Szent Istváni alapokon nyugvó alaptörvényünk a keretet.
Ezért térünk vissza újra és újra, még ezer év múltán is az államalapító nagy királyhoz, hogy önbizalmat és erőt merítsünk Magyarország jövőjéhez. Ő adott formát az Európa közepén, a Kárpátok gyűrűjében megtelepült magyarságnak azzal, hogy megalkotta államát a kereszténységre, jogra és rendre alapozva. Ez mindannyiunk életének kerete és nemzetünk megmaradásának biztosítéka.
Köszönöm, hogy meghallgattak.