Polgármester
Dr. Palovics Lajos
Szűkebb hazánk, Budapest−Buda délnyugati szomszédsága az ország egyik legfejlettebb térségeként fontos szerepet tölt be Magyarország életében. Szeretem ezt a vidéket, mert szülő- és lakóhelyem, neveltetésem és munkám, számtalan rokonom, barátom, jó ismerősöm köt hozzá, Budaörstől Zsámbékig, pontosabban Budapesttől Bicskéig.
Gyökerek
1950 szeptemberében születtem, az akkor már hat napja a két korábbi községből (először) egyesített Biatorbágyon. Szüleim is e községbe valók voltak, édesapám banktisztviselőként, édesanyám gyári munkásként Budapesten dolgozott. A család mindkét ága részben Bián (vagy pl. anyai nagyapám az akkor még hozzá tartozó Herceghalmon), részben Torbágyon lakott aszerint, hol sikerült eladó házat, házhelyet találni. Apai nagyapám a Nagyatádi Szabó-féle földreform házhelyvásárlásait követően építette meg kis lakóházát 1923-ban. Az 1924. évi vihar mindjárt el is vitte a ház tetejét, és csak nagy nehézségek árán tudták helyreállítani. Ennek a háznak az első szobájában születtem.
Neveltetés, tanulás
Óvodába és iskolába szülőfalumban jártam. A Sándor-kastély 1956-ban iskolává átalakított épületrészében kiváló tanítók-tanárok tanítottak. Társaim jó képességére és a tanítás remek színvonalára, a szigorú mércére jellemző, hogy a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban az első középiskolai félévet kivéve mindig jobb eredményem volt, mint az általános iskolában, a negyedik év végére kitűnő.
Katolikus vallásúként hat éves korom óta ministránsként, később kórustagként veszek részt a biai katolikus templom szertartásain. A virágvasárnapi, nagypénteki gregorián passiók Jézus-szerepét már több mint negyedszázada éneklem.
Egyetemre nem azonnal vettek fel, ezért szakmát tanultam, hogy biztos megélhetés legyen a kezemben. Híradástechnikai műszerész szakmunkás képesítést szereztem és a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban dolgoztam, amikor behívtak katonának.
Egyetem
A "seregből" felvételizve végeztem el az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a történelem-földrajz középiskolai tanári szakot. Már az egyetemen a történelem és a földrajz határterületei, a településtörténet, településföldrajz, történeti földrajz iránt kezdtem érdeklődni. Ezeket az akkor uralkodó politikai-világnézeti irányzatok nem tartották fontosnak, ezért megalkuvás nélkül lehetett ezzel foglalkozni. Tudományos diákköri dolgozataimat, első tudományos publikációimat is e témakörben írtam, egyikükkel díjat is nyertem. 1978-ban végeztem az egyetemen.
Házasság, család
Ugyanebben az évben megnősültem. Feleségem pedagógus szülők gyermeke, budapesti lány, akivel házasságkötésünk után Biatorbágyon próbáltuk életünket megalapozni. 1979-ben született meg fiam. A felépült, de még nem kész házunkba csak kislányom megszületése után egy évvel, 1983-ban tudtunk beköltözni. A közművek hiányát nehezen viseltük, mint lakótársaink valamennyien. Időközben gyermekeim felcseperedtek, fiam megnősült, gépészmérnök, az ő kislánya az első unokám. Lányom informatika-földrajz szakos tanári diplomát szerzett és térinformatikai tanácsadóként dolgozik.
Munka
A Kartográfiai Vállalatnál térképszerkesztőként kezdtem dolgozni, a történeti kartográfiai témájú diákköri dolgozatomra felfigyelő Glatz Ferenc, a História című folyóirat cikkeihez térképvázlatok készítésére kért fel. A Műegyetem Városépítési Tanszékén lettem 1979−83 között tudományos kutató. Egyebek között településrendezési tervek településtörténeti munkarészeit készítettem, regionális tervezés oktatásában vettem részt. 1982-ben az akkori regionális tervezést tanuló hallgatók a Budaörsi és Zsámbéki-medence 12 települését vizsgálták, több akkori hallgató és velem egykorú kollégám ma vezető tervezőként Budaörs, Sóskút, Tárnok vagy a Zsámbéki-medence településeinek terveit készítik. Sokat tanultam a települések életének összefüggéseiről akkori kollégáimtól és az akkor tapasztaltakból.
1983-ban kerültem a Budapesti Történeti Múzeum középkori osztályára, ahol várostörténeti kutatásokkal foglalkoztam, tervezetet készítettem egy magyar várostörténeti atlaszsorozat kiadására (kéziratban maradt a tervezet is), a budai várnegyed rendezési tervéhez készítettem néhány munkatársammal térképeket. 1987-től az első önkormányzati választásokig a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében dolgoztam. A Városépítési Tanszéken még a rendezési tervek készítése, településkutatások során ismerkedtem meg Heves megyei településekkel. A Tisza-menti Poroszló településtörténetéről írtam bölcsészdoktori dolgozatomat, amelyet már polgármesterségem idején, 1992-ben védtem meg.
Polgármesterség, településpolitika
Polgármesterségemhez az vezetett, hogy előképzettségem és a vállalt-vitt közéleti szerepek arra késztették az embereket, hogy erre felkérjenek. Elvállaltam, és megválasztottak 1990-ben, 94-ben, 98-ban, 2002-ben, majd (a képviselő-testület idő előtti feloszlatása miatt időközi választásokon) 2003-ban is. Jelenleg hatodik megválasztásomat követően ötödik választási ciklusomat töltöm polgármesterként.
Már polgármesteri tevékenységem elején szerepet vállaltam a településközi területfejlesztési munkában: 13, majd további 7 település közös gázhálózat-fejlesztése kísérte a nagyarányú biatorbágyi közműépítést (vízhálózat, csatorna, gáz, telefonvezeték, szennyvíztisztító) 1990−94 között.
1994-98-ban a Pest Megyei Közgyűlés tagja voltam, a közművelődési és oktatási bizottság elnöke, a közgyűlés delegáltjaként a megyei Munkaügyi Tanács tagja.
Az 1996. évi területfejlesztésről és -rendezésről szóló törvény nyomán, Andrész Mátyás és az én kezdeményezésem területfejlesztési társulás alapítására segítőtársakra talált, és megalakult a Zsámbéki-medence Regionális Területfejlesztési Társulás. Első elnöke, Zink Imre zsámbéki polgármester elhunyta után a ZSÁMERT elnökévé választottak, 2002 után Bicske polgármestere váltott az elnöki székben, 1999-2004-ig a Pest megyei Területfejlesztési Tanácsban szervező tagként, a Közép-Magyarországi Fejlesztési Tanácsban tanácskozási jogú tagként képviseltem Pest megye négy dunántúli kistérségi társulását, 2008 decemberéig a ZSÁMERT alelnöke voltam.
Nemcsak a község múltját, hanem jelenét, sokak számára példaszerű településfejlesztését is − gyakori felkérésre − ismertetem egyetemi, szakmérnök-tanfolyami és tudományos konferencián tartott előadásokkal.
Fontosabb írásaim
1978 A korai városfejlődés Sziléziában és a németjogú települések (Szakdolgozat, kézirat)
1980 A bastide-ok, a középkori városépítés dél-franciaországi gyöngyszemei (Kántor Miklósnéval). Műemlékvédelem , 4. 226−234. old.
1981 Heves településcsoport (Heves, Átány, Hevesvezekény, Pély, Tarnaszentmiklós, Tenk) Általános Rendezési Terv, BME Városépítési Tanszék. Természeti viszonyok, településtörténeti áttekintés című munkarészek, 35−65. old.
1986 Torbágy és Törökbálint. (Adatok és szempontok Buda környékének középkori településtörténetéhez.) = A Dunántúl településtörténete (XI−XIX. század). 6. köt. PAB−VEAB Értesítő. Veszprém, 71−78. old.
1988 Poroszló feudáliskori településtörténete (896−1850) (Bölcsészdoktori értekezés, kézirat), 137 old.
1994 Biatorbágy Nagyközség Képviselő-testületének és Polgármesteri Hivatalának működése 1990-1994 között. Biatorbágy Nagyközség Képviselő-testület, 23 old.
1998. Folytatás és megújulás Biatorbágy − múlt, jelen, jövő. 23 old.
2002 Szövetségben Biatorbággyal. Biatorbágy az ezredfordulón. Biatorbágy, 48 old.
2002 Biatorbágy "ezer" éve. Helytörténeti olvasókönyv I. Társszerkesztő, társszerző. Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány, Biatorbágy, 264 oldal
2006 Beszélő nevek . Helytörténeti olvasókönyv II. Társszerkesztő, társszerző. Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány, Biatorbágy, 204 oldal
Lehetőség, hogy megbékéljünk, kiengesztelődjünk
Megjelent a Biatorbágyi Krónia 2009. júliusi számában (XIX. évf/7.)
Sok mindenki megnyilatkozott, sok írás jelent meg a Bencze Gábor-féle Trianon-szobor kapcsán. Számos félreértés, téveszme vagy tudatos ferdítés is szerepel ezek között. A „Trianoni béke” előzményeivel, magával a béke-megállapodás tartalmával és következményeivel kicsit többet kellene törődnie mindenkinek. Az önkormányzat helyzetével és döntéseivel sem ártana tisztában lenni, legalábbis figyelni rá.
Ha a trianoni békekötés előzményeivel akarunk tisztában lenni, ha megpróbáljuk meghatározni, hogy mi vezetett az okaihoz, két dolgot érdemes kiemelni. Az egyik: a kiegyezés azért jött létre, mert a Habsburg-birodalmi hadsereg súlyos vereségeket szenvedett. Ezt a kiegyezést hosszú-hosszú békeidőszak követte. A Monarchia hadseregének nem voltak harci tapasztalatai, gróf Tisza István miniszterelnök pedig tudta, hogy még Szerbiát sem tudja térdre kényszeríteni a Monarchia. A kezdeti ellenkezését mégis hamar feladta, ezáltal Magyarország is belépett az I. világháborúba, ami végül – az előre látható – vereséggel végződött.
A másik: a dualizmus kori magyar politika nem volt képes, és nem is igazán akarta kibékíteni a magyarságot és a nemzetiségeket, a gazdagokat és a szegényeket. A társadalom bajait nem orvosolta. Így a vesztes háború után a győztes nagyhatalmak meg akarták semmisíteni szétdarabolással a Monarchiát, a nemzetiségek pedig azt hitték, hogy megjavul a helyzetük, ha saját nemzetállamokat tudnak alakítani. A széteséshez hozzájárultak a forradalmi mozgalmak is, amelyek régi igazságtalanságokkal újakat szegeztek szembe. Így került sor a győztes hatalmak által Magyarországra kényszerített „békeszerződés” aláírására.
A területi revízió minden csonka-magyarországi politikai erő programjában szerepelt, de az 1939–41 közötti határkorrekciók – a következő vesztes háború miatt, s mert ezt Németország szövetségeseként hajtották végre – nem maradhattak tartósak. Az 1947-es párizsi béke egy szlovák–magyar határváltozás, illetve Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolása mellett gyakorlatilag az 1938-as határokat hagyta jóvá, de kihagyta belőle a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló passzusokat. Mai határainkat illetően tehát nem a trianoni, hanem a párizsi béke által meghatározottak vannak érvényben. Ma már ezzel szemben az Európai Unió kisebbségvédelmi szabályai vannak hatályban több utódállamban is, és jóval szabadabb a határok átjárhatósága, mint bármikor korábban.
Én magam a vezetékes infrastruktúra befejezése és más fejlesztések megvalósítása után, anyagi helyzetünk javulása reményében – két alkalommal (2005, 2007) is – javaslatot tettem, hogy különböző képzőművészeti alkotásokat helyezzünk el közterületeinken és közintézményeinkben. A 2007 őszén benyújtott előterjesztésemben szerepelt a mai magyar állam területén és az egykori magyar területen élők kapcsolatáról szóló képzőművészeti alkotás. Ennek elhelyezését elsősorban az új fejlesztésű lakóterület több hektáros zöldterületén, a székelyföldi testvértelepülésünkről elnevezett Gyergyóremete-ligetben gondoltam el.
Az alapgondolat a következő volt: a Kárpát-medence területén sokféle származású, nemzetiségű ember él. Ha a magyaroknak joguk van a nemzetállamhoz, ezt a jogot nem tagadhatja meg senki a horvátoktól, szlovákoktól, románoktól. Azonban ebben a kevert nyelvű, sokféle tudású Kárpát-medencében senki nem tudja maradéktalanul a saját nemzetállamát megvalósítani. De amint őseink együtt tudtak vérezni a török hódítók ellen és a 150 éves háborús időszak, majd a Rákóczi-szabadságharc után sikerült együtt felvirágoztatni ezt a magyar tájat, az akkor is 2-3 részre osztott Kárpát-medencét, úgy most is megvan a lehetőség, hogy megbocsátva az egymás ellen elkövetett bűnöket, megbékéljünk és kiengesztelődjünk egymással. (Ez gazdasági előnyökkel is járna, mert a gazdagabb országok vállalkozásai nem tudnák kijátszani egymás ellen a kisebb közép-európai népeket.) Ezt a gondolatot fogalmazta volna meg a „szobor”.
A képviselő-testület nem fogadta el sem a helyszínt, sem a tematikát, bár egy, a kárpát-medencei népek egymásrautaltságára vonatkozó rövid mondat bekerült a trianoni emlékmű pályázatának szövegébe. A testület pályázatot hirdetett egy emlékmű megtervezésére, elkülönített 5 M Ft-ot a megvalósításra. Véleményem szerint ez a pénzösszeg nem tette volna lehetővé egy jó színvonalú művészeti alkotás kivitelezését. A pályázat kiírásra került. A (Képző- és Iparművészeti Lektorátus által kiküldött) hivatásos zsűri ítélete az volt, hogy a benyújtott pályaművek nem alkalmasak a megvalósításra, és ez volt lényegében a testület döntése is. A lektorátus egy pályamű újragondolását javasolta. Az oktatási és kulturális bizottság 3 pályázatból próbált használhatót kihozni. Egyik sem volt Bencze Gábor pályaműve. A továbbiakban őt nem kívánta sem Fekete Péter, sem Varga László a megvalósításra meghívni, és nem is látott reménysugarat, hogy érdemes lenne ezzel a tervvel foglalkozni. Ehhez képest Nagy György Tibor felújította korábbi kezdeményezését, és felállította a saját ingatlanának mondott területen a Bencze Gábor által készített szobrot.
Érdekes módon a trianoni emlékünnepségen Szakadáti László által elmondottak és más megnyilatkozások nem ezt tükrözik. A Fidesz-képviselők úgy állítják be magukat, mintha ők a Bencze Gábor által készített Trianon-szobrot tényleg akarták volna, és Palovics Lajos polgármester és néhány vele együtt induló képviselőtársa akadályozta volna ezt meg. Az előbbiekből – amelyet bizonyítanak a bizottsági és képviselő-testületi jegyzőkönyvek – kiderül, hogy a testület többsége, a Fidesz-csoport sem akarta Bencze Gábor alkotásának felállítását. A szobor sajnos nem üti meg azt a mértéket, amelyet a dualizmus kori Magyarország szétszakítása után a Kárpát-medence államaiban élő magyarok és nem magyarok bonyolult kapcsolatrendszerének ábrázolása igényel.
Sajnos a képviselő-testület jelenlegi anyagi helyzete sem engedi meg, hogy képzőművészeti alkotásokkal láthassunk el közterületeket. Most, amikor a lakáshitelek törlesztőrészleteinek megnövekedése miatt sok gyermek édesanyja újra munkába állni kényszerül; amikor az MSZP－SZDSZ-többségű országgyűlés 3 évről 2 évre rövidítette a gyed, gyes idejét, még erősebben felvetődött az igény, hogy az országgyűlés és a kormányzat által megnehezített helyzetű családjaink nehézségeit valamennyire mérsékeljük. Az óvoda, iskola helyzetének javítása mellett családi napközik, majd pedig bölcsőde létesítésére kell anyagi erőinket összpontosítani.
Palovics Lajos
történész, polgármester
Biatorbágy Város Képviselő-testület 2007-2008. évi munkájának értékelése
Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Biatorbágyiak!
Az önkormányzati választási ciklus négy esztendős, 2008 októberében a ciklus felét, 2008. december végén pedig két teljes naptári évet, vagy költségvetési év végét értük meg. Ez alkalmat ad arra, hogy mintegy kötelességünkként értékeljük, elemezzük az önkormányzatban Biatorbágy lakosságáért, közösségeiért végzett munkánkat, hogy ami jó benne, azt folytassuk, ami pedig hibás, azt kijavítsuk. A megszólításból következik, hogy ezt az értékelést a Képviselő-testületnek éppúgy szánom, mint a biatorbágyiaknak, akik ezt a képviselő-testületet választották és közügyeink intézésével megbíztak minket.
Képviselő-testületünk munkáját az Alkotmány, az Önkormányzati Törvény, más országos szintű jogszabályok, továbbá saját rendeleteink és határozataink, főképpen a Szervezeti és Működési Szabályzat, a település Helyi Építési Szabályzata és az éves költségvetési rendelet szabályozza. Ezenkívül természetesen vannak határozataink és szóbeli megállapodások, amelyek nem mindig tartoznak a munka lényegéhez és könnyebben meg is változtathatók.
A jelen előterjesztésben, értékelésben elsőként a Képviselő-testület bizottsági munkáját ismertetném és elemezném, másodikként a Képviselő-testület formális tevékenységét, harmadsorban az intézmények és közszolgáltatások működtetéséről lesz szó, a negyedik fejezetben pedig a biatorbágyi fejlesztések és a jövő tervezésében elért eredményeket ismertetném. Előterjesztésem alapján mellékelni fogok döntéstervezeteket, amelyek célja, hogy a tapasztalatok alapján munkánkat és eredményességét jobbá tegyük.
I.
A Képviselő-testület bizottsági munkája
A Képviselő-testület programjában leírtuk, hogy a bizottsági munkába külsős tagokként törekszünk a szakmai részérdekek, egyes érdekcsoportok véleményének bevonására is, amelynek érvényesülnie kell a külsős tagok kiválasztásánál. Ez ellentmondásba került azzal a törekvéssel is, hogy a kislistás szavazásnál a Képviselő-testületből éppen kimaradt tagok, akik lemondás után képviselő-testületi taggá válhatnak, ismerősek legyenek a testület ügyeivel, kerüljenek be a bizottsági helyekre. Ezt az ellentmondást most sem sikerült feloldani, néhány esetben azonban találkozott a kettős követelmény, megvalósulhatott az elvi szándék. Nem sikerült ilyen eredményesen a bizottságok számának, méretének és feladatainak a meghatározása, a bizottságok feladatai korántsem arányosak, nem szolgálják a település érdekeit, működtetésük pedig felesleges munkát és kiadást jelent.
A Képviselő-testület megalakulásának időszakában komoly pártpolitikai vita és alkudozás előzte meg a bizottságok megalapítását, a tisztségviselők megválasztását és ennek eredményeként hét képviselő-testületi bizottság jött létre, hat bizottság öt (három képviselő és két külsős taggal), egy bizottság pedig hét (négy képviselő és három külsős taggal). Az önkormányzati rendszer működése óta ez a legnépesebb bizottsági összetétel, mind a bizottságok számát, mind a bizottságok létszámát illetően. Ez növelte a képviselői és bizottsági tagi tiszteletdíjak mértékét is, a hivatal által a bizottsági munkához biztosított referensek számát és növelte a kiküldendő írásos anyagok, levelezés, kézbesítés feladatait, így költségeit is. A hét bizottságból két bizottságnak gyakorlatilag nincs feladata. A Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság az egyik. Mezőgazdasági feladat- és hatásköre a helyi önkormányzatoknak gyakorlatilag nincsen, ami ilyen feladattal mégis összefügg, azt a településfejlesztéssel foglalkozó bizottságnak amúgy is tárgyalnia kell. A tapasztalat azt mutatja, hogy olykor mondvacsinált témákat keres elő a bizottság elnöke, és hogy ezek a bizottsági ülések nem tíz perc alatt érnek véget, az csak annak köszönhető, hogy „vérre menő” ügyrendi és személyeskedő viták folynak a bizottsági ülésen. A másik ilyen bizottság a Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság, amely az Oktatási és Kulturális Bizottság, illetve a Népjóléti Bizottság által amúgy is tárgyalandó ügyeket hívja magához, továbbá a Faluház vagy a Polgármesteri Hivatal, netán a polgármester feladatkörébe tartozó döntéseket kíván hozni, mintha ezek a szervek, illetve maga a Képviselő-testület nem is léteznének.
Nem kívánom kivonni magamat a felelősség alól, mert annak ellenére, hogy magam a négy-öt bizottságos szisztémát tartom és tartottam alkalmasnak a Képviselő-testület döntés-előkészítő munkájának segítésére, mégis a Képviselő-testület működésének megindítása és a békesség kedvéért elfogadtam ezt a rendszert. Most azonban megfontolásra ajánlom a Tisztelt Képviselő-testületnek, hogy vizsgálja felül a ciklus eleji döntését.
A bizottságok ülésezése úgy alakult, hogy nyolc-tíz nappal a képviselő-testületi ülés időpontja előtt tartjuk meg. Szokás szerint néhányat ebből a rendből, a tárgyalandó témák sajátossága miatt, más időpontban megtartott bizottsági üléssel tartjuk meg. Szervezeti és Működési Szabályzatunk szerint a bizottsági ülés egyszerűsített jegyzőkönyvét negyvennyolc órán belül kell elkészíteni a referensnek és hitelesíteni a bizottság elnökének, hogy ezek az egyszerűsített jegyzőkönyvek a képviselő-testületi anyaggal a pénteki napon postázásra kerülhessenek. Két bizottság, a Településfejlesztési és a Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság gyakorlatilag soha nem tartotta be ezt a követelményt, a referens által elkészített egyszerűsített jegyzőkönyvet számos ponton kibővítik, a szó szerintit megközelítő részletességgel mutatják be a bizottsági ülésen tárgyaltakat. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ezek a szó szerintit megközelítő, bő jegyzőkönyvek igen gyakran nem szó szerinti hitelességűek, több bizottsági ülésen résztvevő jelzése nyomán egyértelműnek látszik, hogy a bizottsági elnök otthoni szerkesztő munkája nyomán megjelenik a „költészet” is. További problémának érzem, hogy újabban más bizottságok elnökei is szeretnének ebbe az irányba elmenni, ami személyes torzsalkodásokhoz vezet és ahhoz, hogy a tisztségviselők és a hivatal munkatársai nem tudják feldolgozni, határozati javaslat vagy rendelettervezet formájába átültetni a bizottsági javaslatokat, állásfoglalásokat. A legkevesebb, amit ezzel kapcsolatban javasolhatok, hogy a Közművelődés, Ifjúsági és Sport Bizottság szerdáról hétfőre tegye át ülését, hiszen bizottság tagjainak szerdán amúgy is van más bizottsági ülésük, továbbá ebben az esetben több idő állna rendelkezésre az egyszerűsített jegyzőkönyv elkészítésére, tehát feldolgozható és megfelelő időben kiküldhető lenne. A drasztikusabb, egyben a jelenleg egyedül jogos megoldás pedig az lehet, hogy csak a Szervezeti és Működési Szabályzatunknak megfelelő módon elkészített bizottsági jegyzőkönyveket engedem kiküldeni.
Szeretném valamennyi bizottsági elnököt arra kérni, hogy a többségi szavazattal elfogadott, bevált Szervezeti és Működési Szabályzat szerint járjanak el.
Az egyes bizottságokról
A Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottságról szólva sommásan kijelentettem már, hogy nincs szükség rá. Ez volt a véleményem más ciklusok idején is, amikor ilyen bizottság működött. Valamennyi témáját legalább két bizottság tárgyalni szokta. Egy, talán extrémnek tekinthető példát azonban megemlítenék: a kutyák bőr alá beültetett mikrochippel való ellátásának kérdését - elnöki megbeszélésen elhangzottak szerint - kérte tárgyalni a bizottság elnöke a Közművelődés, Ifjúsági és Sport Bizottsággal. Ennek a bizottságnak az elnöke fel is vetette a kiküldendő meghívóra ezt a napirendet és a hét tagnak és referensnek, a jegyzőkönyv mellékletének mi rendelkezésére is bocsátottuk az ezzel kapcsolatos anyagot. A KIS Bizottság ülésének napirendjének megszavazásakor az elnök javaslatára a KIS Bizottság egyhangúan levette napirendjéről a kutyachip kérdését. Volt eset rá, hogy a meghirdetett bizottsági ülés időpontját az elnök hirtelen megváltoztatta, ezért határozatképtelen ülés is előfordult. Nagyon szeretném, ha ilyen fölösleges munkát és kiadásokat, aminek sok példája van, a jövőben elkerülhetnénk.
A Pénzügyi Bizottság munkájával kapcsolatban különös nehézségek nem tapasztalhatók. A határozatképességgel, jelenléttel nem szokott gond lenni.
A Népjóléti Bizottság kedden kora délután ülésezik. A bizottsági ülés időpontjával kapcsolatban nehézségek vannak, ezért a határozatképesség állandóan fenyegetett. A bizottsági elnök gyakori távolléte miatt a Szervezeti és Működési Szabályzatunkban nem szabályozott módon dr. Győri Gábor elnök az ülés vezetését gyakran átadta Tarjáni István bizottsági tagnak, aki nemcsak az üléseken, hanem a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó rendezvényeken és szervezetekkel való kapcsolattartásban az elnök feladatait ellátta. Dr. Győri Gábor munkahelyi elfoglaltsága, gyakori külföldi utazásai, némely esetben pedig szabadsága miatt helyettesíttette magát Tarjáni Istvánnal, ugyanakkor nem tudott részt venni a ciklus egyik Semmelweis napi ünnepségén, illetve Egészségnapján sem. Nem beszélek más községi ünnepségekről, ahol csak akkor jelenik meg, ha ő az ünnepi szónok. Az elnöki értekezletekre gyakran nem jön el, a KIS Bizottságon a részvétele 2/5 résznyi, onnan is hamar megy el. Dr. Győri Gábor orvosként, Fekete Péterrel és Varga Lászlóval azon kevesek közé tartozott, akik nem szavazták meg az Egészségház felépítésének meggyorsítását célzó határozatot. A bizottsági elnöki tevékenység jobb ellátása érdekében, illetve, hogy Dr. Győri Gábort sok más irányú, nem önkormányzati jellegű elfoglaltságában kevésbé akadályozzuk, az a javaslatom, hogy a Népjóléti Bizottság elnöki feladatait a képviselő-testület Tarjáni Istvánra ruházza át. Javaslom továbbá, hogy a bizottság tagjai gondolják át a kedd délutáni ülés időpontjának megváltoztatását is, a bizottsági tagok próbáljanak meg új, megfelelőbb időpontot találni, annál is inkább, mivel a velük közel egy időpontban ülésező Településfejlesztési Bizottság is nagy létszámú külső érdeklődővel tanácskozik, és a kistárgyaló teremben ülésező bizottság mindenképpen helyszűkében van.
A bizottság munkájának segítéséhez jelenleg két referens működik. Feleslegesnek tartom a két referens bizottság mellé rendelését. Tapasztalatok szerint gyakran előfordul, hogy „két bába közt elvész a gyerek”, vagyis nem készül el az előkészítendő anyag, mert a másikra várnak. Ehhez most hozzájött a Népegészségügyi Program felelőse. A Polgármesteri Hivatalban indítványozom, hogy egy „gazdája” legyen ennek a bizottságnak.
A Településfejlesztési Bizottság a legtöbb napirenddel, a legtöbb témával működő bizottság, mivel az emberi élet és közügyeink mindegyike is valamilyen épület, építmény vagy infrastrukturális feltételrendszerhez kapcsolódva működik. Fontos tehát, hogy ennek vitái és állásfoglalásai konkrétak, rövidek, tényszerűek legyenek. A már említett egyszerűsített jegyzőkönyv jelentékeny bővítése, nem egyszer témához nem tartozó részletek felidézésével ebben a bizottságban is előfordul, ezt szükséges lenne mellőzni és a Szervezeti és Működési Szabályzatnak megfelelő jegyzőkönyvet kellene közreadni.
A bizottság sok és eredményes munkát végez, de ez a fentiek miatt nagyon sokszor nem látszik. A bizottság munkája több esetben helyszíni szemlét is megkíván, kívánatos volna, hogy a helyszíni szemléken és fórumokon a bizottság tagjai lehetőleg teljes létszámban megjelenjenek, különösen azok a személyek, akik ezeket a helyszíni szemléket és fórumokat kezdeményezték.
Az Oktatási és Kulturális Bizottság feladat- és hatáskörébe négy intézmény (három oktatási és egy kulturális) tartozik. Átruházott hatásköreinek vitelével a Képviselő-testület munkáját nagyban segíti ez a bizottság. Nehézség a bizottság munkájának, hogy a bizottság elnöke és egyik tagja szintén szerdai napon ülésező másik bizottságok tagjai is. Ez azt a nehézséget jelenti, hogy a szóban forgó személyek vagy nem tudnak mindent végig tárgyalni az Oktatási Kulturális Bizottság ülésén, vagy pedig a másik bizottságok néhány témájának tárgyalásáról maradnak le. Célszerűnek látszik itt is az ülések időpontját újra egyeztetni a másik bizottságokkal, illetve a bizottságok tagjainak egymás között. Ennél a bizottságnál jelent meg a rossz példa követésének igénye nem régiben. Kérem, hogy a bizottság tartsa magát a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakhoz. Így a bizottság javaslatai, állásfoglalásai az eddig eltelt időszak nagy részéhez hasonlóan továbbra is jól érvényesülhetnek a Képviselő-testület döntéseiben.
Az Ügyrendi Bizottság szerda késő délutáni üléseinek problémája, hogy egyik tagja a közvetlen előtte ülésező Oktatási és Kulturális Bizottság ülésén vesz részt és gyakran emiatt késve érkezik az Ügyrendi Bizottság ülésére. A szokásostól eltérő, tehát minden más bizottsági ülést megelőző időpontban való ügyrendi bizottsági ülés is elvi követelmény, különösen a pályázatok, személyi ügyek jogszabályoknak és pályázati kiírásoknak megfelelő elbírálása miatt. Ugyanakkor az is elvi követelmény, hogy tisztségviselői, bizottsági javaslatok, állásfoglalások jogszerűségét minden bizottsági vélemény birtokában, azok után, de még a képviselő-testületi ülés előtt értékeljék. Ebből egyik követelményt sem tudjuk maradéktalanul teljesíteni, még leginkább az első példa érvényesülhet, de már a keddi-szerdai bizottsági ülések eredményét az Ügyrendi Bizottság ülésén legfeljebb csak szóban ismertethető. Az Ügyrendi Bizottság helyzete a más bizottságoktól jövő javaslatok ügyrendi, jogi értékelésében nagyobb eredményességű volna, ha bizottságaink nagyobb arányban tartanák hétfői-keddi napokon az üléseiket.
A Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság esetében a bizottsági munka általános értékelésénél már volt szó a jegyzőkönyvkészítés szabálytalanságáról. A rendkívül bő, a bizottság elnöke, Szakadáti László által szinte mindig újrafogalmazott jegyzőkönyvvel kapcsolatban érkezett a legtöbb tartalmat kifogásoló észrevétel, meghívottak, képviselők, intézményvezetők részéről. A Képviselő-testület többsége megegyezett a ciklus elején abban, hogy a bizottsági üléseket 9 órakor, a képviselő-testületi üléseket 10 órakor befejezi. A ciklus elején a bizottság elnöke szinte soha nem tartotta be ezt az általa is aláírt feltételt, 2008. második felében már viszont ez a megállapodás érvényesült. Igaz, hogy valószínűleg annak köszönhetően, hogy az ülés végére 8 és 9 óra között az ülésen résztvevők száma rendszeresen megfogyatkozott. A bizottság elnöke gyakran kért olyan tájékoztatást, ami nem közművelődési, ifjúsági vagy sportcélú, illetve alkalmilag berendeli az egyes intézményvezetőket, társadalmi szervezetek vezetőit, képviselőit beszámoltatásra. Az intézmények az éves költségvetési beszámolóban, illetve a munkatervük végrehajtásáról évente egyszer kötelezettek beszámolásra, amely a képviselő-testületi ülés előtt a bizottságokhoz, átruházott hatáskör esetén az SZMSZ szerint illetékes bizottsághoz kerül. Több esetben fordult elő olyan eset, amikor az Oktatási és Kulturális Bizottság már az intézmény beszámolóját, munkatervét elfogadta, és akkor kezdte tárgyalni ugyanezt a Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság. A társadalmi szerveztek, amelyek autonómak és az önkormányzattól függetlenek, csak abban az esetben kell, hogy beszámoljanak munkájukról, amennyiben pénzbeli támogatást kaptak, vagy pénzbeli támogatást kérnek. Nem értek egyet tehát a Viadukt SE vagy pedig az Ifjúsági Egyesületünk évközbeni „ugráltatásával”. Hasonlóképpen a Képviselő-testület és a hivatal tisztségviselői is meghatározott munkatervben és országos vagy helyi jogszabályokban meghatározott beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Nem vagyunk kötelesek minden alkalommal minden iratot lemásolni és újra meg újra kiküldeni valamely üggyel kapcsolatban, különösen nem, hogy ha ezeket már több példányban elektronikus és papír adathordozón kiküldtük, továbbá, hogy ha a bizottság valamennyi tagja személyesen is tapasztalhatta, hogy például a sportpálya kerítésén keletkezett lyukat időközben kijavították. Számos példája van tehát a bevezető általános részében elmondottaknak, hogy ez a bizottság lényegi feladat nélkül van, helyét keresi és csak az a jelentősége, amely egyben komoly hátrány is, hogy több képviselői és bizottsági tiszteletdíjat kell kifizetni.
A bizottsági munkával kapcsolatos javaslatom hasonló a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság esetében javasoltakhoz, hogy a bizottság munkájára ezzel a feladatkörrel nincs szükség. A kulturális elemeket az Oktatási és Kulturális Bizottság amúgy is felvállalja, hasonlóképpen a az ifjúsági és sportfeladatok a Népjóléti, a Településfejlesztési és Oktatási Bizottságon jelen vannak. Az egyesületekkel való kapcsolattartás az Ügyrendi és Népjóléti Bizottságon szintén jelen vannak. Az egyesületi támogatások anyagi részeit pedig szintén gondozza a Pénzügyi Bizottság. Amennyiben ez a javaslatom nem nyeri el a szükséges többséget, akkor is javaslom, hogy legalább az ülésnapot hétfőre helyezze át a KIS Bizottság. Ez a bizottság tagsága számára nem jelent ütközést, illetve a jelenlegieket megszünteti.
II.
A Képviselő-testület munkája 2006 októberétől 2008 év végéig
A Képviselő-testületet 2006. október 1-jén választották meg. A választás eredményeként hét FIDESZ-KDNP közös jelölt került a Képviselő-testületbe, amelyből két fő FIDESZ-tag, négy fő a FIDESZ által támogatott képviselőjelölt volt és egy fő KDNP-tag. Hat képviselő és a polgármester a Szövetség Biatorbágyért Egyesület jelöltjeként és tagjaként lett a Képviselő-testület tagja. A Képviselő-testület alakuló ülése után a bizottsági munkáról szóló részben már említett hosszas alkudozást követően került sor az alpolgármesterek és a külsős bizottsági tagok megválasztására. Az akkor még két egyenlő számú, egymással szemben álló félként jellemezhető csoportosulás kölcsönös engedményekkel szavazta meg a két társadalmi megbízatású alpolgármestert és választotta meg a külsős bizottsági tagokat. Ezt követően kétnapos „képviselői tanfolyamot” szerveztem a képviselőknek és külsős bizottsági tagoknak, amelyen szinte mindegyik képviselő és több külsős bizottsági tag részt vett. Sajnálatos, hogy nem mindenki vette szívesen ezt a felkészítő oktatást. A Képviselő-testület tagjai és a bizottsági tagok a képviselő-testületi munkához szükséges valamennyi alapdokumentumot, a Képviselő-testület koncepcióit, a hatályos rendeleteket, költségvetési beszámolókat és tájékoztatókat az alakuló ülés után megkapták. A képviselők – tiszteletdíjuk mellett – a képviselő-testületi munkáról szóló, annak jogi és tartalmi elemeit összefoglaló könyvet kaptak. Rendszeresen megkapták a Képviselők Közlönyét, amely a jogszabályi változásokról tájékoztatja őket. Munkájukhoz kapnak – alkalmilag – határidő naplót, jegyzetfüzetet és rendszeresen megkapják a Képviselő-testület támogatásával kiadott helyi vagy más kiadványokat, CD-ket. Tájékoztatást kapnak és részvételi lehetőséget továbbképzésekről, konferenciákról, valamint természetesen a települési vagy testvérvárosi ünnepségeken – előzetes jelentkezésük alapján – a külföldi testvértelepülések ottani találkozóiról.
A Képviselő-testület összetételében némi csípősséget ad az a tény, hogy a polgármesteren kívül négy további korábbi polgármesterjelölt is tagja a Képviselő-testületnek Tajti László a Szövetség Biatorbágyért Egyesület képviselő-jelöltjeként, Dr. Győri Gábor, Kecskés László és Szakadáti László a FIDESZ képviselő-jelöltjeként jutottak a Testületbe. Így az utóbbiak gyakran érvelnek a polgármester alkalmatlanságával, ami személyes élt ad az ügyek tárgyalásának és a lényegi érvektől messzire viszi a viták egy részét, a munka eredményességét ezzel gátolják. A képviselő-testületi munkában való tapasztalatlanságnak és a nagypolitikából, az Országgyűlés munkája hibás elemeinek megtanulásából fakadtak 2006-2007. fordulóján azok az események, amikor a korábbi FIDESZ-KDNP-jelöltek kivonulásukkal határozatképtelenné tették a Képviselő-testület ülését, vagy amikor a FIDESZ-jelöltek, hatan nem készítvén el a január 31-i határidőre vagyonnyilatkozatukat, a február elején tartott képviselő-testületi ülés munkájából kizárták magukat. Szerencsére ez a helyzet, különösen, hogy az első néhány esetet kivéve dr. Lelkes Péter már nem követte a FIDESZ-tagok kivonulását, már nem tudja határozatképtelenné tenni az ezután következő képviselő-testületi üléseket. Tehát nagyobb teret kellett adni a vitáknak, érveknek a helyi FIDESZ jelöltjei részéről is.
Az előzőekben jelzett események a következők: A 2006. október 1-jei választást követően a Képviselő-testület 6 ülést hirdetett meg, amelyből a november 10-i esetben, amikor dr. Győri Gábor és Kecskés László képviselők a napirend megszavazásakor nem voltak jelen, a napirend megszavazását követően öt képviselő kivonulásával határozatképtelenné tették az ülést a FIDESZ-KDNP jelöltként megválasztott képviselők. Az új Képviselő-testület 2006-ban 30 határozatot hozott és 6 rendeletet alkotott. 2007-ben a Képviselő-testület 18 ülést tartott, ezen kívül 1 meghirdetett ülés hét képviselő távolléte miatt nem volt megtartva. 2007. február 8-án történt, hogy hat képviselő nem adta le január 31-ig, de a képviselő-testület megkezdéséig sem a vagyonnyilatkozatát, ekkor a képviselő-testület határozatképesen tartotta meg ülését. 2007. május 3-án dr. Lelkes Péter távollétében a 6. napirend a Slough Estate Group kérelmének tárgyalása közben szintén a FIDESZ-jelölt hat képviselő tette határozatképtelenné a képviselő-testületi ülést. Az emiatt május 7-re újra összehívott képviselő-testületi ülés volt az, amelyet hét képviselő távollétében nem lehetett megkezdeni. 2007. december 6-án volt még egy kísérlet (?) a képviselő-testületi ülés napirendjének el nem fogadásával a munka akadályozására, itt a polgármester felhívta a figyelmet a meghívóban szereplő napirendi pontok tárgyalásának fontosságára, így a megismételt szavazáskor már el lehetett kezdeni a munkát. A Képviselő-testület 2007-ben 222 határozatot hozott és 21 rendeletet alkotott, 2008-ban 15 ülést tartott, 226 határozatot hozott és 22 rendeletet alkotott.
Sajnos továbbra is meg kell küzdeni azzal, hogy több képviselőtársam tapasztalatlansága, a jogszabályok és a település bizonyos jellemzőinek nem ismerése miatt rossz döntésekre tesz javaslatot és ennek visszautasítása miatt sértve érzi magát. Ez felerősítve a személyi vetélkedés miatti szembenállással nem teszi ideálissá a munkánkat. Számos esetben éri személyemet, de másokat is az a szemrehányás, hogy kioktatók vagyunk, de ha különösen kevés idő áll rendelkezésre és adott képviselőtársam az ezzel kapcsolatos alapinformációkat már megkapta, de nem sajátította el, akkor kénytelen vagyok rövid úton, puszta tényközlésre szorítkozni.
A Képviselő-testület működésében a kezdeti fentebb vázolt nehézségek jobbára megszűntek. A Képviselő-testület munkájában azonban tetten érhető, hogy az elmúlt esztendők sikerei miatt a valóságosnál kedvezőbben értékeli a képviselő-testület anyagi helyzetét. Számos olyan kedvezményt adnak vagy tartanak fenn, amelyek nem indokoltak, az intézmények működtetését, a közszolgáltatásokat, azok hatékonyságát nem segítik elő, sok esetben nem a települési önkormányzat feladatához tartoznak, nem hordoznak különösebb értékeket, mégis a Képviselő-testület többsége különböző okok miatt ezeket megítéli. Takarékossági, ésszerűsítési javaslataim több esetben elbuktak egyes, főként FIDESZ-jelölt (bár nem FIDESZ-tag) képviselő népszerűség-keresése miatt. Más esetben az időhúzás és az észszerűtlen követelések miatt a bevételtől is elesett a Képviselő-testület. Jelen nehéz helyzetben - Biatorbágyon ugyanis válság még nincsen – viszont fehéren-feketén látni lehet azokat a pontokat, ahol minden eddigi eredmény és érték megőrzése, sőt növelése mellett a költségek visszafogása éppen a célszerűség és az eredményesség érdekében indokolt és végrehajtható. Erre a költségvetési koncepció és a költségvetés tervezete lehetőséget is ad.
III.
Intézményeink, közszolgáltatásaink működtetése
A Képviselő-testület működteti a Polgármesteri Hivatalt, továbbá három oktatási intézményt: az óvodát, az általános iskolát, és a Pászti Miklós Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, valamint egy közművelődési és közgyűjteményi intézményt, Faluház és Karikó János Könyvtár néven és egy szociális intézményt, a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat néven.
A Polgármesteri Hivatalhoz tartoznak az általános közigazgatási ügyek. Ezen belül a Képviselő-testület működésével, munkájának segítésével kapcsolatos tevékenységek és költségek, valamint a jegyző feladat- és hatáskörébe utalt államigazgatási ügyek vitele. A Képviselő-testület döntései nyomán az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal foglalkozik számos közszolgáltatás megszervezésével és működtetésével is. Ezek közül a víz- és csatornaszolgáltatás, szennyvíztisztítás Önkormányzatra rótt feladatait a többségi önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltatóval, a Biatorbágyi Víz- és Csatornaszolgáltató Kft-vel láttatja el. Biatorbágy Képviselő-testülete, amikor az Érd és Térsége Víziközmű Kft-ben lévő tulajdonrészét több társtulajdonos önkormányzat eladta, ezekkel a döntésekkel nem értett egyet, ezért az önkormányzati vagyonrész megtartása és a jobb közműszolgáltatás biztosítása érdekében kivált az ÉTV Kft-ből és létrehozta a Fővárosi Vízművek Zrt-vel a víziközmű szolgáltató gazdasági társaságát. A Biatorbágyi Víz- és Csatornaszolgáltató Kft. nem tulajdonosa a biatorbágyi víziközmű rendszernek, hanem csak üzemeltetői és vagyonkezelői tevékenységet folytathat. A biatorbágyi közterületeken fekvő víz- és csatornahálózat, a szennyvíztisztító teljes egészében Biatorbágy Önkormányzatának tulajdonában van és marad. Az új vízmű szolgáltató hosszabb előkészületek után 2007. október 16-án kezdhette meg működését, az átadás-átvétel után szükség volt a víziközmű vagyon új felmérésére és az Önkormányzat vagyonmérlegébe való beillesztésére. Ez 2008. év végéig történt meg és már szerepelni fog a tavalyi évre vonatkozó költségvetési beszámolóban. Más közszolgáltatásokat az Önkormányzat szintén hosszú távú szerződésekkel biztosít.
Ezek közül kiemelendő a szilárd hulladékszállítás helyzete, amelyben 2007-2008 fordulóján, illetve 2008-2009 év fordulóján jelentős változtatásokat, reformokat vezettünk be. Ezek részben a szolgáltatási színvonal már korábban megcélzott fokozatos minőségjavításából, részben pedig jogszabályi változások támasztotta követelmények miatt történt. Az áremelkedéseket – nyilvánvalóan – nehezen viseli a lakosság és a vállalkozások, de jogszabály előírása miatt a szolgáltatónak közvetlenül a háztartási hulladék termelőjével kellett, hogy szerződést kössön. A Képviselő-testület, amint korábban is bizonyos tevékenységek ellenszolgáltatását magára vállalta. A lakosoknak azonban nagy könnyebbség a szelektív hulladék egy részének háztól történő elszállítása is.
A zöldterületek fenntartása, gondozása is közbeszerzés útján kiválasztott vállalkozás feladata. A szolgáltató cég és a lakosság együttes tevékenységének köszönhető, hogy a „Virágos Magyarországért” mozgalomban 2007-ben pénzjutalomban részesültünk, 2008-ban pedig az Önkormányzati Minisztérium különdíját nyertük el. Magánszemélyek megjegyzései mellett a várossá avatás ünnepségén, neves személyiségek dicsérték Biatorbágy közterületének kinézetét, virágoskertjeit. A magas színvonalon megépített utak karbantartása is egyre nagyobb feladatot jelent az Önkormányzatnak, a szintén közbeszerzési eljárással kiválasztott vállalkozás folyamatos útjavító tevékenysége biztosíthatja a jó közlekedési feltételek fenntartását, a jelentkező hibák minél gyorsabb kijavítása pedig gátját szabja a további károsodásoknak.
Az egészségügyi alapszolgáltatások közül közvetlen önkormányzati tevékenység a védőnői, illetve anya- és csecsemővédelmi szolgálat működtetése. Folyamatos létszámbővítést igényelt a megnövekedett lakosságszám, ezen belül a születések számának, összességében a gyermeklétszámnak a növekedése. Ebben a ciklusban három új védőnői körzetet alakítottunk ki, 2008-ban született meg a döntés a 6. védőnői szolgálat 2009-től való működtetésére. A korábban létrehozott, Etyeken és Herceghalmon is szolgáltatást nyújtó összevont orvosi ügyelet jelenlegi szolgáltatóját közbeszerzési pályázaton választottuk ki és folytatjuk a nőgyógyászati szakrendelést, amely számos biatorbágyi asszonynak, leánynak spórolja meg a budapesti rendelőbe való utazást. A vállalkozói formában működő házi gyermekorvosi, felnőtt háziorvosi és fogorvosi praxisok, rendelők működéséhez és fejlesztéséhez is folyamatos segítséget nyújt az Önkormányzat. Az önkormányzati épületben működő praxisok rezsiköltségét visszatéríti, illetve minden praxis iparűzési adóját is, annak elszámolását követően működési, illetve fejlesztési célra visszajuttatja és további egészségügyi fejlesztési alapból nyújt támogatást rendelőépítésre, felújításra, egyéb fejlesztési kiadásokra.
Kiemelendő még az Önkormányzat működtetési kötelezettségvállalása a sportpályák és sportöltözők üzemeltetésével kapcsolatban. Az iharosi sportöltöző és a Kolozsvár utcai sportpálya gondnoki teendőit és a sportpályák rezsiköltségeit nagy részben vagy egészben viseli, és sportegyesületeknek, magánszemélyeknek és természetesen oktatási intézményeink tanulóinak térítésmentesen biztosítja a sportpályák és öltözők használatát.
Biatorbágyi Napköziotthonos Óvoda
2001-től nemcsak vándorlási nyeresége származott Biatorbágynak a nagyarányú beköltözésekből, hanem pozitívba fordult a népmozgalom más tényezője is. A településen a természetes fogyást újra a növekedés váltotta fel, a születések száma meghaladta, meghaladja a halálozások számát. Ennek következtében a legfiatalabb korosztályok létszáma jelentősen megnőtt és igen gyorsan szükség lett új óvodai csoportok elindítására. A kínálkozó könnyebb lehetőséget, a konténeróvodák használatbavételét az ÁNTSZ megtiltotta (érdekes módon ugyanez a hatóság Diósdon engedélyezte ilyen óvoda létrehozását), ezért közvetlen anyagi források híján vállalkozás által épített óvoda bérbebevétele mellett döntöttünk 2005-ben. Így indulhatott el a Dévay utcai óvoda működése 2006 őszén, három óvodai csoporttal. Egy év múlva 2007 szeptemberében elindult a negyedik, 2008 szeptemberében az ötödik és 2009. januárban a hatodik óvodai csoport is. A Dévay utcai óvoda nemcsak a gyermekek és az óvodai dolgozók, hanem a szülők között is nagy tetszésre talált. Az óvodába fel tudjuk venni a negyedik, ötödik évét betöltött valamennyi gyermeket, azokat a hároméveseket, akiknek nincs kisebb testvérükkel otthon az édesanyjuk és az arra illetékesek által valamilyen veszélyeztetettség vagy hátrányos helyzet miatt erre jogosult gyermekeket. A Képviselő-testület további intézkedéseket tervez nagy létszámú óvodai korosztályok befogadására annak ellenére, hogy a kötelező előírásokat magasan túlteljesítjük, mivel a lakossági igények a kötelező előírások szerinti szolgáltatásokat meghaladják.
A régi óvodaépületek is hasonló közkedveltségnek örvendenek, hogy ez megmaradjon, minden esztendőben 10 milliós nagyságrendű felújítási munkákat végeztettünk el az óvodai épületingatlanokon, miután korábban az oktatási intézmények eszköz- és felszerelésjegyzéke szerinti követelményeknek mindegyiket megfeleltettük.
A Biatorbágyi Általános Iskolában két épületben folyik a tanítás. A biai Szentháromság téri épület, az egykori Sándor-kastély része jelentős műemlékvédelmi kötöttséggel és ebből fakadó használati, illetve fejlesztési korláttal. Ebben az épületben tizenhat tanulócsoport elhelyezésére van lehetőség. A torbágyi épület 1975-ben készült el. A tizenhat normál tanulócsoport mellett két kis létszámú tanulócsoport is elhelyezést nyert. Ez utóbbi épületben működik a német nemzetiségi tagozat is. Budapest közelsége miatt igen nagy a vonzereje a 8 és 6 osztályos gimnáziumoknak, ezért a felső tagozatos osztály létszáma igen gyakran erőteljesen lecsökken. Nagyon sok esetben a tanulócsoportokat megbontják, szinte kizárólag így folyik az idegen nyelv és számítástechnika oktatása, nagyon sok esetben a matematika és a magyar nyelv és irodalom oktatása is. Összességében ez helyszűkét eredményez, miközben sok esetben a 30-40 főre méretezett osztálytermekben nyolcan, tízen tanulnak. A felső tagozatos osztálylétszám-csökkenés legerőteljesebb a nemzetiségi osztályokban. Ennek az az oka, hogy a nemzetiségi osztályokba nemcsak a sváb származású szülők íratják gyermekeiket, hanem elsősorban azok, akik már első osztálytól kezdve magasabb óraszámmal szeretnék idegen nyelvre taníttatni gyermekeiket. Ezeknek a családoknak a gyermekei, és az iskola iránt nagy igénnyel fellépő szülőknek az ötödik, illetve hetedik osztály megkezdése előtt adódó lehetőség a nyolc vagy hatosztályos gimnázium, ahová éppen innen viszik el a tanulókat az egyébként magas színvonalon oktató iskolánkból. A magas színvonalú oktatás bizonyítéka, amellett, hogy a felső tagozatos osztályok legjobb tanulóit a nyolc évfolyam befejezése előtt szüleik elviszik az iskolába, hogy a tantárgyi felméréseken átlag fölött teljesít a biatorbágyi iskola, továbbá, hogy számos térségi, megyei és országos versenyen induló tanulóink számos első és más jó helyezést értek, érnek el. Mint a többi oktatási intézményt is, évente 10 milliós nagyságrendű felújításokkal tartjuk jó színvonalú, használatra alkalmas állapotban, továbbá jelentős összegeket költünk az eszközök és felszerelések pótlására, illetve újak beszerzésére. Kiemelendő ezek közül a számítástechnikai tantermek folyamatos megújítása. Számos szakkört, tanulmányi kirándulást és táborozást finanszíroz az Önkormányzat az iskola tanulóinak. Az állami hozzájárulásokon túl az Önkormányzat jelentős összegeket biztosít a tanárok számára a kötelező és ajánlott továbbképzéseken való részvételhez. A felső tagozatos elvándorlás mérséklésére és megállítására rövidtávú intézkedési tervet készíttetett az iskola igazgatójával a Képviselő-testület. Hosszabb távon ennek megoldása lehet az új, komoly sportcentrummal kombinált általános iskolai és művészeti iskolai épületegyüttes jövőbeni megvalósítása.
A Pászti Miklós Alapfokú Művészeti Intézményre különösen büszkék lehetünk, mert amit mi már régóta tudunk, azt egy igen szigorú minősítő eljárás is bebizonyított, hogy itt kiemelkedő művészeti képzés folyik. A művészeti iskola minősítése minden tanszak, a zenei és képzőművészeti képzés, valamint a magyar néptánc oktatása kiváló minősítését eredményezte. A bábművészetet oktató tanárnő nyugdíjba vonulása miatt és a bábművészeti tanár főiskolai diplomáját megkövetelő új jogszabályi előírás miatt (a bábművészet gyakorlása és oktatására Magyarországon nem volt és jelenleg sincs felsőoktatási szintű képzés!). A bábművészeti oktatás jelenleg szünetel. A művészeti oktatás minden tekintetben társbérlet jelleggel folyik a Faluház és a Közösségi Ház, valamint az általános iskola és a Dévay utcai óvoda épületeiben. A tizenhetedik esztendejét kezdő művészetoktatási intézményünkből már sok tanuló került szakmai középiskolába és hangszeres zenét, valamint képzőművészetet tanuló diákjaink közül többen felsőfokú tanulmányokat is folytatnak.
A Faluház és Karikó János Könyvtár mint közművelődési intézmény és közgyűjtemény hasonlóképpen kiemelkedően végzi munkáját. A Faluház nagyterme 2006. augusztus-szeptemberi használatbavételével új távlatok nyíltak az intézmény előtt, teljesülni látszik a térségi kulturális intézmény szerepkörének álma. A Nagyterem kiváló akusztikája lehetővé tette csodálatos komolyzenei rendezvények megrendezését. Egy ilyen alkalommal az itt kórust vezénylő, sajnos nem régen elhunyt Baross Gábor azt mondta, ilyen nívójú hangversenyterem Budapesten kívül 100 kilométeres körzetben csak Vácott és Székesfehérváron van. A nem éppen az udvariasságáról híres világhírű karnagy e kijelentése természetesen feladatokat is ró ránk, amelynek a jelek szerint az intézmény munkatársai meg is felelnek, jelentős látogatottságú rendezvények vannak, amelyek közül igen sok a költségeit is behozza. Jó lehetőséget nyújt az intézmény a települési kulturális csoportok és társadalmi szervezetek számára is. Büszkén mondhatjuk el, hogy ez annak is köszönhető, hogy Biatorbágy Pest megye településeihez képest, akár lélekszám, akár költségvetés-arányosan nézzük, magasan kiemelkedő összeget biztosít közművelődési intézménye működtetésére. (Szakadáti László kijelentését, amely szerint Biatorbágy kulturálisan elmaradott, ezenkívül ékesen cáfolják a Pest Megyei Közművelődési Intézet által kiadott éves jelentések is.)
A Képviselő-testület finanszírozásán kívül a Faluház rendezvényekre és felszereléseire is pályázik. Egyebek között az önkormányzati költségvetés arányában juttatott ún. érdekeltségnövelő támogatásokból is tud új és újból eszközökhöz jutni. Az Önkormányzat az elkészült épület további felszerelését folytatta a ciklus első felében. Ezek közül kiemelkedik a berendezések mozgatásához szükséges teherszállító lift elkészítése is. Az elmúlt két év alatt jelentkező kivitelezési hibákat garanciális eljárás során kijavíttattuk, így ezek az Önkormányzatnak nem kerültek további pénzébe.
Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Az 1999-ben létrejött intézmény a korábban a Faluház által működtetett szolgáltatásokat vette át és bővítette azokat. Azóta a szolgáltatásaiban és létszámában is bővült, bár az intézmény alapításkor is szűkös helyen egyre kevésbé férnek el, ezért az Ifjúsági Pontot már szintén csak társbérletben, a Közösségi Házban tudják működtetni. További létszám- és szolgáltatásbővítés már csak az ún. Egészségház elkészültét, az oda való beköltözést követően képzelhető el. Az intézmény szoros kapcsolatban van a településen működő más szociális szolgáltatókkal, így a Boldog Gizella Otthonnal, a Táncsics utcai műhellyel, illetve a Dr. Vass Miklós Alapítvánnyal, továbbá a Budaörsi Többcélú Kistérségi Társulás szervezeteivel. A Képviselő-testület az intézmény és a Polgármesteri Hivatal dolgozói terepismeretére és szakértelmére támaszkodva, velük készítteti el Biatorbágy szociális térképét, amely első olvasatban most kerül a Képviselő-testület elé.
IV.
A Képviselő-testület 2006-2008. évi nagyobb beruházásai
Az előző ciklus több nagy beruházás befejezését eredményezte. Ilyen volt az 1992 óta tervezett Faluház Nagyterem megépítése, illetve a még régebben a már nyolcvanas évektől - előbb az Államtól kért - Szentháromság téri csomópont-átépítés, környezetrendezés. Az óvodánál már esett szó a PPP-konstrukcióban (PPP = Public Privat Partnership, vagyis Közcélú és Magánerők Partnersége) megépült óvodai beruházásról, amely szintén 2006 őszén fejeződött be. Csekély pályázati támogatással fejeződött be 2007 elejére a Biai Gáspár utca, Jókai Mór utca útépítése. A 2007-es útburkolat építési pályázaton évvégén nyertük el a Bethlen Gábor és a Kinizsi utca burkolatépítési támogatását (137 millió Ft összköltséggel, 25,7 millió Ft. pályázati támogatással), így 2007-ben azt is teljesíteni tudtuk. 178 millió forintba került a Tópart, Vörösmarty, Ponty, továbbá a Munkás és Ady Endre utcák út- és csapadékvíz rendezése, járdaépítése, illetve a zöldterületi sávok rendezése. 2007-ben kátyúzási és útjavítási munkákra 22 millió Ft-ot fordítottunk. Harmincnégy autóparkolót építettünk a Bajcsy-Zsilinszky óvoda környékén és mintegy 700 méter járdát, 20 millió forint költséggel.
A Kolozsvári utcai sportpályán 14,7 millió forinttal (a kerítés és járdaépítés, bútorzat, felszerelés, valamint tereprendezés munkái kerültek ennyibe) egészítettük ki a Biatorbágyon működő gazdasági társaság által finanszírozott öltözőépítés költségeit. Az iharosi sportpálya közel 10 milliós költséget jelentett a pályafelújítás út- és közműáthelyezés költségeivel. Az intézmény-felújítások 2007. évi munkálataiból kiemelkedőek a két iskolaépület és a három régi óvodaépület nagyobb arányú felújítása mellett a Viadukt díszkivilágításának kijavítása. 2008-ban a Dózsa György utca templom felőli oldalának útépítési és csapadékvíz-elvezetési munkálatait végeztettük el, mint az előző nagyobb beruházásokat is közbeszerzési pályázat eredményeképpen. Ugyanekkor épült meg az Ybl Miklós sétány, a Március 15. utca és Szent László-Viadukt utca közötti szakasza is. Jelentős és nagyarányú támogatási lehetőséget kínált a földutak burkolattal való ellátásának pályázata, ahol a biai és torbágyi régi településrészek egy-egy utcacsoportjával pályáztunk és közel 216 millió forintot nyertünk egy összességében 390 milliós összköltségű út- és közműépítésre, a torbágyi Szalonna és a biai Zugor utcák és környékük rendezése céljából. A munkák a közbeszerzési eljárás lezárta után 2008 őszén megkezdődtek a Szalonna utca és környéke kivitelezésével, ahol a munkák nagy része megvalósult. A Zugor utca csoportjában a kivitelezés tavasszal indul meg nagyobb arányban a nyár közepére tervezett befejezéssel. Az intézmény-felújítások közül kiemelkedő az iharosi sportpálya régi öltözőépület felújítása, illetve a Kolozsvári utcai sportpálya pályavilágításának, viziközmű bővítésének és labdafogó háló építésének megvalósítása, illetve a ún. Kunyik-pince felújításának megkezdése. Szinte valamennyi régi épületen is egy-két milliós nagyságrendben végeztünk felújításokat, az intézmény-felújítások kivitelezési összköltsége 57 millió forint körül alakult. Saját erőből építettünk műfüves edzőpályát az Iharosi sporttelepen és átadtuk a Viadukt SE-nek. (Sajnálatos, hogy Szakadáti László kijelentései, illetve a FIDESZ Helyi Híradóban és Füzes Honlapon olvasható cikkek kedvét szegik a Viadukt SE-t és Biatorbágy sportéletét segíteni szándékozó vállalkozásoknak, gazdasági társaságoknak, amikor képviselő-testületi, polgármesteri vetélytársaik lejáratása céljából ezeket a szervezeteket is besározzák.) Még a tavalyi esztendőben készíttettük el a Táncsics utcai Fogyatékos Műhely átalakításának tanulmánytervét, és nyújtottunk be pályázatot a fogyatékosok nappali ellátására, családi napközi és játszóház létesítésének támogatására pályázati kérelmet. A pályázati támogatás kedvező elbírálásáról 2009. év elején kaptunk visszajelzést. A kisebb összegű pályázatra benyújtott 50 milliós igényünket elfogadták. Más beruházások előkészülete is folyik, amelyeket régebben kezdtünk előkészíteni, amelyekre vonatkozóan a végrehajtásukhoz szükséges összegük megszerzéséhez továbbra is különféle külső forrásokat próbálunk elnyerni.
A Képviselő-testület beruházásaival kapcsolatosan, ezeket összefoglalóan értékelve elmondható, hogy bár az Önkormányzat anyagi forrásait a néhány évvel korábbihoz képest nagyobb arányban kell az intézmények és közszolgáltatások működtetésére fordítani, még így is jelentős nagyságrendű fejlesztéseket tudtunk végrehajtani.
V.
Összefoglaló
Az előző fejezetekben számos problémát vetettem fel az eltelt, mintegy két esztendő történéseit elemezve, értékelve. Mindezzel együtt azonban bátran megállapíthatom, hogy Biatorbágy ez alatt a két esztendő alatt is terjesztette és növelte jó hírét. Sok, itt nem is említett személyes, intézményi és települési elismerésben részesült. Egy példát kellene kiemelni a már említetteken kívül: a HVG 2008-ban elemezte a magyarországi városok közbiztonsági mutatóit. A nyilvánosságra került bűnestek számát tekintve mindegyik környékbeli város rosszabb mutatókkal rendelkezi, nagyobb számú bűneset fordult elő ezekben a városokban. A 274 kisváros közül csak 9 településnek jobbak az ezer lakosra jutó bűncselekmény mutatói. Még jobb Biatorbágy helyzete akkor, amikor a helyi lakos bűnelkövetők szerint vizsgálja a településeket a statisztika. Biatorbágy és Törökbálint 1000-1000 lakosára három bűnelkövető jut 2007-ben, ennél csak Bóly bűnügyi fertőzöttsége enyhébb, ahol csak két gyanúsított jut 1000 lélekre. Hogy csak Pest megyei összehasonlítást tegyek, a Pest megyei Monoron és Örkényben ugyanaz a mutató: Monoron 24 fő, Örkényben 26 fő jut 1000 lakosra.
Ezzel a példával is igazolva látom azt az állításomat, amelyet a hozzánk költőzők nagy száma, a tőlünk elköltözők kis száma is mutat: Biatorbágyon jó élni. Az önkormányzati rendszer 18 esztendei munkája és eredményei arra kell indítsanak minket, hogy ehhez hasonlóan folytassuk képviselő-testületi munkánkat, eredményeinknek örüljünk, viszont felismert hibáinkat kijavítva a Képviselő-testület az önkormányzati dolgozókkal, a helyi vállalkozásokkal, társadalmi szervezetekkel és lakosokkal karöltve dolgozzon tovább valamennyiünk közös, jó jövőjéért.
Biatorbágy, 2009. február 13.
Dr. Palovics Lajos
polgármester
| Csatolt fájl | Méret |
|---|---|
 Biatorbágy Város Képviselő-testület 2007-2008. évi munkájának értékelése | 313.88 KB |
