A Magyar Országgyűlés tavaly egyhangú szavazással nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává. 1844-ben e napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Anyanyelvápolók Szövetsége kezdeményezésére született ünnepnapon a Biatorbágyi Ritsmann Pál Német Nemzetiségi Általános Iskolában idén Koczor Viktória magyar- és Sáfárné Földi Mária énektanár vezetésével emlékeztek a jeles eseményre.
Az első óraközi szünetben megtartott műsorban az 5. b osztályos Móritz Panna, egy perbálról érkezett gitárnégyes és az iskola 8. b osztály tanulói közreműködtek. A magyarsághoz tartozás egyik legfőbb tényezője a nemzeti nyelv használata, megőrzése. Széchenyi István szavaival: „Nyelvében él a nemzet”. Ravasz László (1882-1975) református püspök mondta egyszer, hogy „a nyelvünk nagyobb kincsünk, mint a földünk, mert régibb s akkor is él, amikor a föld már nem a mienk. Nagyobb, mint történelmünk, mert a történelem a nyelvben elfér, de a nyelv nem fér el a történelemben.” Majd így folytatja: „az egyetlen nemzeti vagyon, amelyből a szegény embernek is éppen annyi jut, mint a hercegnek, s csak annak nincs belőle semmije, aki maga dobta el magától.”