Mély fájdalommal adjuk hírül, hogy Annusch Keppler (született: Steer Anna) életének 76. évében 2014. május 09-én elhunyt. Ancsúrka volt a településünkről Németországba kitelepített nemzetiségiek Herbrechtingeni Szülőföldem Társaságának egyik oszlopos tagja. A testvérvárosi kapcsolat ápolása mellett számos tettével segítette településünket, ezért 2006-ban "Biatorbágy Tiszteletbeli Polgára" címben részesült.
Mindenki Ancsúrkája 1938. 02. 02-án született Torbágyon. A háború után ’46-ban édesanyját és testvérét kitelepítették, édesapja fogságba került. Őt szeretett nagypapája nem engedte a távoli ismeretlenbe, így egy ideig, 1952-ig itthon maradt, míg végül a fogságból visszatért apukájával együtt ment édesanyja, és nővére után Németországba, Herbrechtingenbe. Itt egy szerető, hű társra lelt Joska Keppler személyében, akivel boldog éveket töltött együtt, és akivel szeretettel nevelték fel Gaby lányukat.
Ancsúrka mindig büszke volt magyarságára, magyar gyökereire. Nemcsak szeretettel gondolt szülőföldjére/ szülőfalújára, hanem rendkívül sokat is tett érte. Bruckner Ferenc mellett ő volt az egyik oszlopos tagja annak a herbrechtingeni Szülőföldem Társaságnak, akik fő feladatuknak érezték Herbrechtingen és Biatorbágy testvérkapcsolatának fenntartását, ápolását. A 2000-ben alakult Biatorbágy- Herbrechtingen Egyesület vezetőségének is tagja volt, mely egyesület azért jött létre, hogy a két testvértelepülés diákjainak kapcsolatát szorosabbra fűzzék. Mindig őszinte örömmel fogadta a Biatorbágyról érkező polgárokat, ő volt szinte az első, akinek kedves mosolyával és határtalan jókedvével először találkozhattak a Magyarországról érkező vendégek. Minden évben hazalátogatott a Testvérvárosi napok alkalmával, ahol sokszor vállalta a tolmács szerepét. Nemcsak a testvérvárosi kapcsolatokat segítette, hanem rengeteg kimondottan biatorbágyi kezdeményezést támogatott, mind emberileg, mind anyagilag, pl. a Torbágyi Kálvária újjáépítését vagy a Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány munkáját. Minden levelében, amit a családnak írt szerepelt egy magyar vers is, ezzel kifejezve a hazája iránt érzett szeretetét. Egy ilyen levelében írta egyszer ezt a verset:
Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumba
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.
Ady Endre: Karácsony /részlet/
Ancsúrka halálával egy rendkívüli, kedves és bájos személyiséget vesztettünk el, nemcsak lánya, veje, unokája, családja, barátai, hanem mindenki érezheti az űrt,amit hiánya okoz, aki valaha is beszélt vele, ismerte őt. Sohasem feledjük kedves mosolyát!