Közel tíz éve okoz kisebb-nagyobb problémát a Bajcsy-Zsilinszky utcai óvodával szemközti ingatlan, amelynek tulajdonosai egy tenyérnyi belterületi telken életvitelszerűen állattenyésztéssel és a szaporulat értékesítésével foglalkoznak. A háziállatok fajtája és számossága változó. Kutya, macska, tyúk, kacsa, liba, disznó, juh, kecske, valamint ezek növendékei – csibétől a gidáig – élnek együtt a portán gazdáikkal. Mára a kecskék már eltűntek, mert tulajdonosuk az elkobzás elől máshová menekítette a nyájat.
Idén kora tavasszal lakossági levél érkezett a polgármesteri hivatalhoz a Bajcsy Zsilinszky utcai ingatlan közvetlen környezetében élőktől, és az óvodától is. Bejelentők arra panaszkodtak, hogy egy a mezőre kihajtott, illetve onnan visszatérő, szabadon közlekedő kecskenyáj lelegeli a köztéri virágokat, cserjéket, lerágja a fák kérgét, valamint összepiszkítja az úttestet és a járdát, emellett időnként betéved és nyomokat hagy az óvodaudvaron. Azt is szóvá tették, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utcai ingatlanon, kis területen összezárva tartott háziállatok ürüléke csípős szagot, immár elviselhetetlen bűzt áraszt. Mint utóbb kiderült ezt a problémát közel tíz éve jelzik a lakók, mindhiába.
Az idén tavaszi bejelentést követően a polgármesteri hivatal illetékes munkatársai azonnal helyszíni szemlét kezdeményeztek, de a tulajdonosokat többszöri próbálkozás után sem találták napközben otthon, így nem maradt más hátra utánuk mentek a mezőre. A város jegyzője az évtizedes probléma megoldása érdekében felajánlotta, hogy az állattartókat – szociális rászorultságukat figyelembe véve – hiteltámogatással is kész segíteni egy az állattartásra alkalmas külterületi telek bérlésében vagy megvásárlásában, de ez sem vezetett sikerre.
Az önkormányzat hivatala a környék lakóinak határozott kérésére, a helyi állatvédők támogatásával ezek után többször is felszólította az ingatlantulajdonost, hogy tegye rendbe illetve tartsa tisztán állatait, de minden beszéd és írás hiába való volt. A polgármesteri hivatal – habár szerette volna – sajnos sem szép szóval, sem a hatáskörébe tartozó eszközökkel nem tudta elérni a helyzet megnyugtató helyi rendezését, így kénytelen volt a Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalhoz, valamint a Járási Népegészségügyi Intézethez fordulni segítségért.
A Pest Megyei Kormányhivatal illetékes járási főállatorvosa végül 2014. augusztus 13-án határozatot hozott, amelyben az ingatlanon tartott állatok lefoglalását és elkobzását rendelte el, arra hivatkozva, hogy az állattartó a felszólítások ellenére sem javított az állattartási körülményeken.
Úgy tűnik részben hatott az elkobzással való fenyegetés, mert a kecskék eltűntek. Stílusosan szólva az a helyzet, hogy a káposzta is elfogyott és a kecske se maradt meg. A gazda ugyanis, miután az állatállomány lelegelte a környéket, az elkobzás elől elmenekítette a kecskenyájat.
Minden jó, ha a vége jó - mondhatnánk. A helyzet ugyanakkor koránt sem megnyugtató. Egyrészt mert a porta a kecskék és juhok nélkül sem vált tisztává és rendezetté, másrészt mert vélhető, hogy az e csöppnyi telken állattenyésztésből élők a közvetlen veszély elmúltával visszacsempészik nyájukat. Ekkor pedig kezdődhet minden elölről.
Most bízzunk benne, hogy nem így lesz!