A Viadukt SE Biaszkander csapata elvesztette VB szüzességét. Csabi (Kollár Csaba) és Levi (Németh Levente) meghívást kapott a válogatott keretbe, én meg úgy gondoltam nem hagyom egyedül őket 1200 km-re az otthonunktól, így velük tartottam a húsz órás autóúton –így kezdi beszámolóját Laczek Zsolt, a biatorbágyi szkanderesek főkapitánya, a Biatorbágyi csapattagok első világbajnoki versenyéről, amelyet idén a litvániai Vilniusban rendeztek szeptember közepén. A beszámoló így folytatódik:
Nagyon összetett érzés egy világbajnokságon részt venni mondom én, aki még csak nem is indult, de ahogy beléptem a stadionba a „Magyarország” feliratú, címeres melegítőben libabőrös lettem. Egyszerre képviselni Magyarországot, Biatorbágyot és a Viadukt SE-t egy hatalmas súly, de egyben felemelő érzés, amit Csabi és Levi is alátámaszthat. Ilyen színvonalú és kaliberű versenyen még sosem voltunk és valószínűleg egy ideig nem is leszünk. Ezt egyszer mindenkinek ki kell próbálnia. Hatalmas tér, 25 méteres színpad, 8 asztal, 46 ország, 1.000 versenyző, hangerő, fények.
Röviden a nyomásokról.
Junior versenyzőnknek, Németh Leventének ez most nem sikerült. Nem azért mert gyengébb lenne, mint ellenfelei, hiszen azt, akitől a versenyen kikapott utána a gyakorló asztalon minden gond nélkül eldöngette. A baj az volt, hogy még nem érett meg a tétversenyzésre, az izgalom feldolgozására. A 18 évesek mezőnyében nála sokkal tapasztaltabb és komolyabb beállítottságú ellenfelekkel találkozott. Bízom benne, hogy pár év múlva már stressz alatt is ugyanazt fogja tudni, mint lent a klubban edzés közben.
Kollár Csabiról. Azt írtam neki mielőtt kimentünk Vilniusba, hogy ha lesz győztes nyomása disznót vágunk…
A bal kéz jól is indult, mert szépen fogta az olasz versenyzőt, de sajnos két falttal kikapott. Utána jött egy ukrán harcos, akivel szétcsúsztak és utána már nem volt Csabi sérült baljában elég kraft a győzelemhez. Sajnos a bal könyöke ugyanúgy megsérült, mint májusban Gödön, így nem is tudott vele sört inni. Emiatt el is kellett menjünk kint egy pszichiáterhez, aki a jobb kezes sörivást ajánlotta neki átmenetileg.
Ezek után jött a jobb kéz. Csabi szintén egy olaszt kapott elsőre, akivel akkorát harcoltak, hogy az elmehetett volna a „Túl a Csúcson” zárójelenetének is. Én személy szerint Csabit még sosem láttam ilyen jónak. Három különböző technikát is használt. Látszott rajta, hogy akár meg is halna az asztalnál, ha ez kell a győzelemhez. Csuklójának és a végső vállnyomásnak köszönhetően összejött a siker!
Ezután ki jöhetett volna ellenfélként, ha nem a kategória királya, a többszörös VB bajnok horvát Drazen Kogl. Nem árulok el nagy titkot, hogy Drazen simán elvitte kívül Csabit, de ezt még a kategóriában másik 20 emberrel is megtette volna.
Csabi a vesztes ágon megbosszulhatta volna előző napi sérelmeit a bal kézzel győzedelmeskedő Giovanni Accardo-val szemben, de sajnos az olasz jobban kapta el a rajtot, és rögtön ráfordult vállal a kezére, így csak tartani tudta rövid ideig, de a meccset elvesztette. A végeredmény 15. hely a 21 indulóból. Ezzel hat nemzetet utasított maga mögé és véste nevét a világbajnokságok eredménylistájába. Gratulálok mindkettőjüknek! Ide azzal a „kucuval” (kocával / a szerkesztő megjegyzése) és hozzátok a böllérkésem!
Laczek Zsolt