Ratkó József Egy ágyon, egy kenyéren című költeményének egyik sorát választotta idei városünnepe mottójául Biatorbágy. A vers zenés feldolgozása a Kormorán együttes előadásában több alkalommal is felhangzott június 19 és 21 között, utalva az összetartozásra, amely városunk és testvértelepülései lakosságát ezer szállal visszavonhatatlanul összeköti. Az eseményről két televíziós összeállítást is készített a Biatorbágy Városi Televízió. Ide kattintva az első rész, ide kattintva a második rész tekinthető meg.
A 2010 óta új korszakot hirdető önkormányzat feltett szándéka, hogy a kárpát-medencében részekre szakadt nemzetünk határainkon túl rekedt magyar lakta településeivel kössön új testvérvárosi szerződéseket. E törekvés jegyében 2012-ben a csallóközi Alistál, 2013-ban a kárpátaljai Nagydobrony vált hivatalosan is partnerünkké. Sajnos az idei közös ünnepre sem Kiti, sem Gyergyóremete nem küldött delegátust. Velük, a városünnep mottójával szólva, csak lélekben tudtuk együtt lenni. A péntek estétől vasárnap hajnalig tartó közös vigasság programözönében minden résztvevő megtalálhatta a korának, ízlésének és temperamentumának valót. Becslések szerint az idei eseményre hatezer ember – azaz a lakosság közel fele – látogatott ki. A Hungária Tribute koncert, a Griz utcabál és a Kossuth-díjas Csik zenekar fellépése vonzotta a legtöbb nézőt, de a gyermekprogramok iránti érdeklődés is felülmúlta a korábbi esztendőkét. Úgy tűnik, hogy ez a biatorbágyi program nem csak az itt élőket mozgatja meg. A visszafogott, leginkább csak a településen élőket elérni kívánó hirdetések ellenére egyre több környékbeli is kíváncsi az eseményekre, élvezi a szíves vendéglátást, amelyet nagyrészt Biatorbágy civil közösségei biztosítanak. Köszönet minden akár személyesen, akár lélekben résztvevőnek és szervezőnek, aki emelte e három nap fényét és ezzel jó hírét keltette városunknak. Közösségeink önzetlen összefogására jogosan lehetünk büszkék.