A belső visszaélés-bejelentési rendszer szabályozásáról

Tartalmi bekezdések
I. Általános rendelkezések

I.1.    A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztörvény) 31. §-a alapján a belső visszaélés-bejelentés rendjét az alábbiak szerint szabályozzuk:

Biatorbágy Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), a Biatorbágyi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban együtt: Foglalkoztatók) a Panasztörvény 31. § (3) bekezdésében foglalt lehetőség szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszer közös létrehozásáról döntött.

A Foglalkoztatók elkötelezettek a tevékenységükkel kapcsolatban felmerülő jogellenes cselekmények és mulasztások, illetve visszaélések megfelelő kezelése iránt, és minden tőlük elvárható intézkedést megtesznek a felmerülő kockázatok kezelése, ill. további visszaélések megelőzése érdekében, biztosítva a bejelentést tevő személyek jogainak védelmét, erősítve ezáltal a jogszabályok betartását, a szervezetük saját céljainak elérését és értékeinek megőrzését. Céljuk továbbá, hogy erősítsék belső és külső partnerek bizalmát és a szervezetük reputációját.

A bejelentővédelmi rendszert működtető Biatorbágyi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) célja, hogy a bejelentők tudjanak arról, hogy a Hivatal miképp garantálja, hogy ne legyenek kitéve megtorlásnak vagy bármi más negatív eseménynek azért, mert bejelentést tettek.

A szabályzat célja, hogy a hatálya alá tartozó szervezetekre vonatkozó, jogszabályban deklarált hivatásetikai alapelvek érvényesülését biztosítsa azáltal, hogy jelenlegi, volt és leendő foglalkoztatottjainak, szerződéses partnereinek lehetőséget nyújt a visszajelzésre, amennyiben ettől eltérő működést, magatartást tapasztalnak, esetleg bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merül fel. A szabályzat rögzíti a bejelentések megtételének lehetőségeit, módjait, a bejelentő részére történő visszajelzés kötelezettségét, a vizsgálat eredményének lehetséges kimeneteleit. A szabályzat rögzíti a bejelentő védelmét, adatainak jogszerű kezelését.

I.2.      A Szabályzat tárgyi hatálya:

A Hivatal által működtetett visszaélés-bejelentő rendszerben a Panasztörvényben meghatározott jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

I.3.      A szabályzat szervi hatálya kiterjed:

  • Biatorbágy Város Önkormányzatára (2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a.),

  • Biatorbágy Polgármesteri Hivatalára (2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a.).

I.4.      A szabályzat alkalmazásában:

  1. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi,

  2. foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat,

  3. foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

II. Bejelentések

II.1. A Hivatal belső visszaélés-bejelentési rendszerében jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

II.2. Ezek az események, körülmények különösen, ha a bejelentő tanúja vagy tudomására jutott bármilyen olyan helyzet, körülmény, esemény vagy viselkedés, amely:

  • hivatásetikai alapelvek megsértésére,
  • munkavédelmi szabályok megsértésére,
  • zaklatásra,
  • diszkriminációra,
  • munkahelyi visszaélésre,
  • megvesztegetésre, korrupciós cselekményre,
  • be nem jelentett foglalkoztatásra,
  • környezetvédelmi szabályok megsértésére,
  • tisztességtelen versenyre,
  • pályázatra, pályáztatásra vonatkozó szabályok megsértésére,
  • gyülekezési szabadság megsértésére,
  • munkahelyi megtorlásra,
  • üzleti titok megsértésére,
  • versenytilalmi záradék megsértésére,
  • munkahelyi megfélemlítésre,
  • fenyegetésre,
  • foglalkoztatotti jogviszony jogellenes megszüntetésére,
  • illetmény, munkabér, tiszteletdíj, egyéb díjazás jogellenes csökkentésére,
  • adatvédelmi szabályok megsértésére,
  • hivatali bűncselekményre,
  • köznyugalom elleni bűncselekményre,
  • közbizalom elleni bűncselekményre,
  • a közigazgatás rendje elleni bűncselekményre,
  • vagyon elleni bűncselekményre,
  • a költségvetést károsító bűncselekményre,
  • a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményre,
  • pénzmosásra irányul, továbbá
  • sért bármely jogszabályt, etikai elvet, belső szabályzatot, valamint
  • minden olyan egyéb magatartást, amely káros a Foglalkoztatók részére és pénzügyi vagy nem pénzbeli (erkölcsi) veszteséget okozhat.

II.3.     A Hivatal visszaélés-bejelentő rendszerébe bejelentést tehet:

  1. a foglalkoztatók bármelyike által foglalkoztatott,

  2. az a foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatók bármelyikénél fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt, és

  3. a foglalkoztatók bármelyikével foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött.

  4. az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztatók bármelyikével szerződéses kapcsolatban áll,

  5. a foglalkoztatók bármelyikével szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,

  6. a foglalkoztatók bármelyikénél tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,

  7. a foglalkoztatók bármelyikével a d), e) vagy f) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és

  8. az a személy, akinek a d), e) vagy f) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt.

III. A bejelentés módja

III.1. A Hivatal a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője e feladatkörében nem utasítható személyt jelöl ki. Tekintve, hogy e személy feladatkörében nem utasítható és független, a Hivatal így kívánja biztosítani a visszaélés-bejelentés megtételével kapcsolatos bizalmat, biztosítva a bejelentés kivizsgálásának pártatlanságát.

III.2.   A Hivatal belső visszaélés-bejelentési megbízottja:

Balog Gábor − tel.: +36-30-322-63-28

III.3.   A bejelentést a Hivatalnál lehet megtenni, az alábbiak szerint:

  • elektronikus úton: bejelentovedelem@biatorbagy.hu e-mail címen.
  • postai levélben: 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a., a borítékon fel kell tüntetni, hogy „visszaélés-bejelentés”.

  • személyesen, jegyzőkönyv felvételével:
  • Balog Gábor – Biatrobágyi Polgármesteri Hivatal 115. sz. iroda (2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a.)

  • telefonon, hivatali időben, jegyzőkönyv felvételével:

  •  Balog Gábor – telefon: +36-30/322-6328

A Hivatal visszaélés-bejelentési megbízottja a szóbeli bejelentést írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.

A Panasztörvény szerint a közérdekű bejelentést az alapvető jogok biztosa által üzemeltetett, a bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében is meg lehet tenni.

III.4.   Ha a bejelentő személyesen teszi meg a bejelentését, a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a szóbeli bejelentést

  1. - a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint megtett tájékoztatást követően – tartós és visszakereshető formában rögzíti, vagy

  2. írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.

III.5.   A Hivatal visszaélés-bejelentési megbízottja a szóbeli bejelentés írásba foglalása során teljes és pontos jegyzőkönyvet köteles készíteni. Szóbeli bejelentés esetén a bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik.

III.6.   A Hivatal visszaélés-bejelentés kivizsgálója a belső visszaélés-bejelentési rendszerben tett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára. A visszaigazolás keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást kell nyújtani a Panasztörvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról.

III.7.   A Hivatal a bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja. Ezt a határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani. A bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól kell tájékoztatni. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

III.8.   A bejelentés kivizsgálása során a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a visszaélés-bejelentési megbízotton keresztül kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.

IV. A bejelentés tartalma

IV.1.    A bejelentés során az alábbi személyes és egyéb adatokat kell rögzíteni:

  • Bejelentő adatai (a bejelentés kivizsgálásához és a kapcsolattartáshoz szükséges),
  • Bejelentő neve,
  • Bejelentő lakcíme,
  • Bejelentő email címe,
  • A szervezet/szervezeti egység adatai, mellyel kapcsolatosan a bejelentést teszi,
  • A szervezet/szervezeti egység megnevezése,
  • Milyen kapcsolatban áll, vagy állt a szervezettel/szervezeti egységgel,
  • A bejelentés részletei,
  • Mikor jutott először tudomására a bejelentési körülmény (mikor észlelte, tapasztalta, olvasta először),
  • A panasz/ visszaélés megfogalmazása,
  • A bejelentés részletes leírása,
  • A szervezeten, szervezeti egységen belül kit/kiket érint részletesen a bejelentett körülmény,
  • Amennyiben fizikai helyhez vagy konkrét szervezeti egységhez köthető a panasz/visszaélés, annak megadása,
  • Jelenleg is fennálló panaszról, visszaélésről van-e szó,
  • Tájékoztatás.

IV.2.   A bejelentőt a Hivatal visszaélés bejelentési megbízottja tájékoztatja személyes adatinak kezeléséről.

V. A bejelentés megtételének jogszerűsége

A bejelentés jogszerű, ha 

  1. a bejelentő a bejelentését a visszaélés-bejelentési elektronikus csatornán keresztül, a törvényben meghatározott szabályok szerint tette meg,

  2. a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a foglalkoztatásával kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és

  3. a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

VI. A bejelentések kivizsgálása

VI.1.   A kivizsgálásokat a Hivatal Jegyzője által felkért személy(ek) végzi(k), aki(k)nek felkérése a bejelentés tartalmától függően (megfelelő kompetenciával rendelkezik) történik, a pártatlansági és összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével.

VI.2.   A panaszt vagy a közérdekű bejelentést kivizsgáló személy(ek) a panasz vagy a közérdekű bejelentés tartalmára, az abban érintett más természetes személyre, jogi személyre vonatkozó információkat az eljárásra jogosult szerv feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységével vagy munkatársával oszthatják meg.

VI.3.   A bejelentés kivizsgálása során az alábbi szerepkört betöltő személyek férhetnek hozzá az adatokhoz:

  • Visszaélést bejelentő személyek védelmét biztosító foglalkoztatott (visszaélés- bejelentési megbízott);

  • A Hivatal Jegyzője, a visszaélés bejelentéssel kapcsolatos intézkedés megtételére jogosult vezető;

  • Az egyes visszaélés-bejelentéseket vizsgáló, a munkáltatói jogok gyakorlója által megbízott foglalkoztatottak;

  • Az ügyekben résztvevő és konkrét vizsgálatokról hivatalból tudomást szerzett foglalkoztatottak.

VI.4.   A visszaélés-bejelentések kivizsgálásának organigramja:

VII. A bejelentések kivizsgálása mellőzésének esetei.

A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha

  1. a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,

  2. a bejelentést nem a jelen szabályzat II.3. pontjában felsorolt arra jogosult személy tette meg,

  3. a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve

  4. a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (a továbbiakban együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

VIII. A bejelentések vizsgálatának eredménye

VIII.1. A Hivatal a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja.

VIII.2. A panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján – ha alaposnak bizonyul – gondoskodni kell

  1. a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről,

  2. a feltárt hibák okainak megszüntetéséről,

  3. az okozott sérelem orvoslásáról és
  4. indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

VIII.3. A Hivatal a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézésekor – a minősített adat, illetve a törvény által védett titok kivételével – a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről az indokok megjelölésével a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt haladéktalanul írásban értesíti.

VIII.4. Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézéséről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt szóban tájékoztatták, aki a tájékoztatást tudomásul vette.

IX. A bejelentéssel kapcsolatos adatkezelés szabályai:

IX.1.    A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között

  1. a bejelentőnek,
  2. annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, és

  3. annak a személynek, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet,

a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetőek.

IX.2.   A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok közül haladéktalanul törölni kell a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatok körébe nem tartozó személyes adatokat.

Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.

A vizsgálat során a vizsgáló gondoskodik arról, hogy a bejelentő adatai ne kerüljenek nyilvánosságra. Ennek érdekében az ügykezelés és ügyintézés során csupán a bejelentő vezetéknevének kezdőbetűjét tünteti fel. Az ügykezelési feladatokat is a vizsgáló végzi.

IX.3.   A belső visszaélés-bejelentési rendszerben a személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más nem ismerheti meg. A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a foglalkoztató más szervezeti egységével vagy foglalkoztatottjával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg.

IX.4.   A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosított, hogy a bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.

IX.5.   Jelen pontban meghatározott adatkezelési és adatvédelmi szabályok arra a személyre is alkalmazandó, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.

IX.6.   Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és 

  1. ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,

  2. alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

X. A bejelentők védelme

X.1. Minden, a közérdekű bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a közérdekű bejelentés miatt kerül sor – a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt esetet kivéve – jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

X.2.     A bejelentő számára hátrányos intézkedés, különösen

  1. a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések,

  2. a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,

  3. a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,

  4. a képzés megtagadása,

  5. a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,

  6. a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása,

  7. a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,

  8. a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód,

  9. a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,

  10. egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,

  11. a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,

  12. az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet,

  13. az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása,

  14. az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és

  15. az engedély visszavonása.

X.3. A hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja 

  1. vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és

  2. a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.

X.4. A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információ felfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

X.5. A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el. A bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

X.6.     A bejelentőre vonatkozó védelemben részesül, aki

  1. a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során,

  2. a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja –, akit hátrányos intézkedés érhet.

XI. Záró rendelkezések

XI.1.   A jelen Szabályzatban részletesen nem szabályozott kérdésekben a Panasztörvényben és a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjéről szóló jegyzői utasításban, a panaszokkal és közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos eljárásról szóló együttes polgármesteri és jegyzői utasításban, valamint az adatbiztonsági, adatkezelési és adatvédelmi szabályokat tartalmazó szabályzatban foglaltak az irányadóak.

XI.2. Jelen Szabályzat rendelkezéseit a 2025. május 1. napjától kell alkalmazni.

Biatorbágy, 2025. április 25.

Csatolmány Méret
bejelentesi-lap.pdf (323.68 KB) 323.68 KB