Az eljárás ismertetése:
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (továbbiakban: Vtv.) 75. § (2) bekezdése alapján
Vadkárnak minősül a) a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá b) az őz, mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot meghaladó része.
A település lakott területei nem szántó művelésű, vagy szőlő, gyümölcsös, vagy erdő területek, hanem jellemzően lakó vagy zártkerti ingatlanok. A települési jegyző érdekegyeztető hatáskörébe az előzőekben leírt mezőgazdasági vadkár tartozik a törvény szerint.
Vad által okozott kár: a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kár (pl. kerítésrongálás, virághagymák kitúrása stb.).
Mind a vadkár, mind a vad által okozott kár megtérítése a vadászatra jogosult, kötelezettsége, ezért a kárt minden esetben először ott kell írásban jelezni:
Iharos Vadásztársaság (vadászterülete Biatorbágy-Törökbálint-Érd-Sóskút települések közigazgatási területén fekszik) hivatalos kapcsolattartó: Mayer József, elérhetősége: +3630/9407-381, email: mayer.jozsef@mayerszer.hu, írásban: 2045 Törökbálint, Kazinczy F. u. 54.
Pilisi Parkerdő Zrt. (vadászterülete M1 autópálya feletti területek) elérhetősége: László József hivatalos kapcsolattartó 20/984-6194, 2092 Budakeszi, Telki út, Tel.: 06 (23) 457 857, budakeszi@pprt.hu
Fontos tudni: Vadkár megtérítésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a kárt nem előzte meg mulasztás (pl. vadásztársaság értesítésének elmulasztása, nem megfelelő védekezés, kerítés hiánya). A károsult köteles a kár megelőzése érdekében észszerű intézkedéseket tenni és a vadásztársasággal egyeztetett módon közreműködni a kár elhárításában.
Amennyiben a felek között nyitottság van a megegyezésre, javasolt a hatósági, bírósági eljáráson kívüli írásos megállapodás és kárrendezés. Ez a lehetőség a legoptimálisabb az érintett felek számára, mivel időhatékony és a szükségtelen költségeket elkerülő megoldás. Fontos, hogy az egyezség aláírói, mindkét oldalról, rendelkezzenek önálló képviseleti joggal az általuk képviselt fél részéről, az egyezség írásban köttessen, abban rögzítsék a kárt, a kártérítés értékét, a teljesítés módját és határidejét!
Amennyiben a kár összegében a károsultnak és a vadászatra jogosultnak nem sikerül megegyeznie, úgy a teendők az alábbiak:
Vad által okozott kár esetében: a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kár értékének megtérítését a Polgári Törvénykönyv fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint lehet érvényesíteni, azaz a károsult közvetlenül a bírósághoz fordulhat.
Vadkár esetében: amennyiben a károsult kárigényét jelezte a vadásztársaság felé, melyet a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított tizenöt napon belül tehet meg-, és a felek között a kár közlésétől számítva öt napon belül nem jön létre egyezség, úgy a károsult a jegyzőtől öt napon belül kérheti a károsult és a vadásztársaság közötti egyezség létrehozására irányuló eljárás lefolytatását. Az eljárás során a jegyző a kárérték megállapítására három munkanapon belül szakértőt rendel ki. A kár becslését - a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint - a kirendeléstől számított öt napon belül kell lefolytatni. A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni. A szakértő által készített kárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján a jegyző egyezség létrehozását kísérli meg, és ha az nem vezet eredményre, úgy a károsult kárigényét polgári peres eljárás során a bíróságon érvényesítheti.
A vadkárt az alábbi időszakokban lehet bejelenteni, illetve kártérítést igényelni:
őszi gabona: október 1. – július 31.
tavaszi gabona: április 1. - augusztus 31.
kukorica: április 15. - november 15.
burgonya: április 15. - október 15.
napraforgó, szója: április 15. - szeptember 30.
borsó: március 1. - augusztus 30.
szőlő, gyümölcsös: egész évben.
Az eljárás jogi alapja:
- A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (továbbiakban: Vtv.)
- A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet
Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
Illetékességi terület: Biatorbágy Város közigazgatási területe
Eljárás megindítása:
A jegyző eljárása a MEZŐGAZDASÁGI VADKÁR BEJELENTÉSE benyújtásával indul.
Gazdasági társaságok: kizárólag elektronikus úton (e-onkormanyzat.gov.hu) terjeszthetik elő kérelmüket.
Magánszemélyek:
elektronikus úton (e-onkormanyzat.gov.hu, https://epapir.gov.hu),
vagy a kitöltött, aláírt nyomtatványt és mellékleteit a Biatorbágyi Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani személyesen nyitvatartási időben, vagy postai úton
Illeték: A bejelentés illetékmentes.
Benyújtandó dokumentumok:
- MEZŐGAZDASÁGI VADKÁR BEJELENTÉSE nyomtatvány kitöltve és aláírva
- A vadásztársaságnál történt vadkár közléséről szóló igazolás
- Rendelkezésre álló fotódokumentáció
Benyújtásra nyitva álló határidő
A károsult és a kárért felelős közötti sikertelen egyezségi kísérlettől számított 5 napon belül. Ha a bejelentés a határidő letelte után történik, és így a kár vagy annak mértéke megállapítása bizonytalanná válik, azt a károsult terhére kell figyelembe venni.
Az eljárás eredménye
Ha a károsult és a kárért felelős között létrejön az egyezség, akkor a jegyző az egyezséget határozatba foglalja.
Ha a károsult és a kárért felelős között nem jön létre az egyezség, akkor az eljárást megszünteti és a károsult bírósághoz fordulhat a kárigényével.
Ügyintézési határidő: 60 nap
| vadkar_bejelento_biatorbagy.pdf (214.89 KB) |