Költési időszak a Biai-halastónál – légy tekintettel a madarakra!

Ezúton szeretnénk felhívni a biatorbágyiak és a városban kirándulók figyelmét arra, hogy a Biai-halastó Helyi Természetvédelmi Terület. Budapest nyugati agglomerációs gyűrűjének legnagyobb vizes élőhelyeként kiemelkedő szerepet tölt be a biológiai sokféleség megőrzésében. 

A terület számos védett és fokozottan védett faj számára biztosít élő-, táplálkozó- és szaporodó helyet. Az emlősök közül a fokozottan védett vidra vagy az ökoszisztéma mérnökként emlegetett hód él a területen, a kétéltűeket a békák és gőték képviselik és közülük is kiemelkedik a térség legnagyobb vöröshasú unka populációja, míg a hüllők közül a mocsári teknős, a vízisikló, és a kockás sikló is előfordul. Azonban legnagyobb fajszámmal mégis csak a madarak fordulnak elő. 

A fokozottan védett vörös gém és nagy kócsag, ez utóbbi az állami természetvédelem jelképe is egyben, a védett szürke gém, hogy csak a legismertebbeket említsük. Ezek a madarak nem csak szépségükkel és különleges viselkedésükkel gazdagítják környezetünket, hanem fontos szerepet töltenek be az élővilág egyensúlyának fenntartásában is. Jelenlétük a természet egészséges működésének egyik jelzője.

Kérjük Önöket, hogy a madarak fészkelési, költési időszakára tekintettel a patakmeder melletti ösvényt - az alábbi térképen megjelölt helyszínt - ne használják, a területre ne lépjenek be, mert ezzel a szomszédos nádasban költő madárfajok költését, utódnevelését veszélyeztetik. Költési időszakban a fészkéről felzavart madár rövidebb, de akár hosszabb időre is, végleg elhagyhatja fészkét, aminek következtében a tojások kihűlhetnek, a fiókák védtelenekké válnak és az utódgeneráció akár el is pusztulhat.

Az érintett szakasz a Biai-halastó Helyi Természetvédelmi Terület 0220/1 hrsz-ú kivett patakmeder (Benta-patak) részét képezi.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése értelmében tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.

Mára Magyarország vizes élőhelyeinek döntő többségét elveszítette, a még megmaradt élőhelyek és a bennük élő fajok megóvása közös felelősségünk – vigyázzunk rájuk, hogy a jövő generációi is megcsodálhassák őket.

A madarakról további információkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján (www.mme.hu) is találhatnak.

Köszönjük az itt élők és a természetjárók együttműködését!

(Fotók: Gede Károly)