Egyéb kiadványok

Dr. Palovics Lajos: A Biatorbágy a kezdetektől az önkormányzatiságig – Kalászatok című kötete a Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány gondozásában, Biatorbágy Város Önkormányzatának támogatásával jelent meg 2018. május 5-én. A 624 oldalas helytörténeti kiadvány szerzője Dr. Palovics Lajos történész, kartográfus, hosszú ideig városunk polgármestere, aki jelentős kutatásokat végezve gyűjtötte egybe a Biáról, Torbágyról, Herceghalomról és az ezen települések környékről származó adatokat »kalászokat«. A kötetben közreadott dokumentumok, leírások gyűjteménye a következő évtizedekben számos ifjú kutatónak nyújthat alkalmat, hogy egy-egy témáját szakdolgozatában, diplomamunkájában felhasználja. Talán lesz közöttük olyan is, aki éppen e mű alapján érez ösztönzést arra, hogy további kutatásokat folytasson, tematikus feldolgozásokat készítsen. Hogy megszeresse ezt az egész életen át tartó munkát-szórakozást: a helytörténeti kutatást és eredményeinek közreadását.

A 2006-ban a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Karán készült hallgatói mestertervek

A táj emberi, földi mivoltunk, biztonságot adó lokalitásérzékünk alapja. A hosszabb idő óta létező, szervesen növekvő települések természetes
módon érnek össze táji környezetükkel, lakosaik táji kötődése magától értetődő és generációk identitástudatának alapját jelenti. Biatorbágy zaklatottabb történetében most érkezett el az idő, amikor a település tudatosan kívánja tájhoz kötődését megélni. Olyan ez, amikor felszáll a köd és mindaz láthatóvá válik, ami addig rejtve maradt előlünk.
Milyen is ez a ködből felsejlő biatorbágyi táj? Erre a kérdésre adtak válszt az egyetemisták Rumi Imre Biatorbágy főépítésze, valamint Dr. Almási Balázs, Gergely Antal, Dr. Herczeg Ágnes, Dr. Illyés Zsuzsanna, Mikházi Zsuzsanna és Dr. Szilvácsku Zsolt egyetemi oktatók vezetésével.

A hallgatói mesterprojektek a központ, a hegykoszorú, a völgy és a kerékpárút egymással összefüggő és rendszerszinten összehangolt turisztikai fejlesztésére adtak javaslatot. A tervek kivétel nélkül a helyi turisztikai hálózat fejlesztésének fontosságát hangsúlyozták. Több életképes elképzelés született a túra útvonalak pihenőinek kialakítására. A történeti vizsgálatok számos kiaknázatlan lehetőséget tártak fel tematikus útvonalak, tanösvények létesítésére. 

img {margin-right: 5px}

A Sándor-Metternich-kastély építészettörténeti kutatása és a vizsgálatból készült tudományos dokumentáció Biatorbágy Város Önrkományzata megbízásából készült. Mivel korábban a kastély egyetlen átalakítása során sem készült ilyen jellegű és mélységű tudományos dokumentáció, a tanulmány célja, hogy az országos szintű műemléki védelem alatt álló kastély jövőbeni helyreállításához szakmai alapot, javaslataival hatékony segítséget adjon. Utóbbiakat a dokumentáció készítői szakvélemény jelleggel fogalmazták meg.

A dokumentációt a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének munkatársai készítették, Dr. Fekete J. Csaba és Gyetvainé Dr. Balogh Ágnes.

A dokumentum mindennemű másolása és felhasználása csak a szerzők hozzájárulásával lehetséges.

img {margin-right: 6px}

Tisztelt Olvasó! Biatorbágy Kedves Barátja!

Dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke 127/2007. (VI. 29.) KE határozatával 2007. július 1-jétől Biatorbágyot városi rangra emelte.

Az önkormányzati törvény szerint a nagyközségek önkormányzatai akkor kezdeményezhetik a várossá nyilvánítást, ha a városi cím használatát fejlettségük, térségi szerepük indokolja. Biatorbágy 2007. január 31-ig nyújtotta be az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz a várossá nyilvánítás kezdeményezésének dokumentációját. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter az értékelésre a településtudomány, a közgadaságtan, a közigazgatás- és műszaki tudományok, az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) képviselőiből és más szakemberekből álló bizottságot kért fel. A bírálati szempontok között nagy súllyal számított a kiegyensúlyozott gazdálkodás, a teljes közműhálózati kiépítettség, az alacsony munkanélküliségi ráta, a teljes alapellátó intézményrendszer, a jól működő kulturális és sportélet, a fejlett civil társadalom, a településfejlesztési tervellátottság és a városi megjelenés, rendezett településkép igénye egyaránt.

Biatorbágy városi rangja elismerést jelent a település teljes lakosságának és képviselő-testületeinek, akiknek 16 éves munkája eredményeképpen a település a közmű és burkolt út nélküli faluból mára egy egészséges, jól élhető kisvárossá fejlődött. Biatorbágy már 1994-ben elkészítette a várossá nyilvánításhoz szükséges programját, az ebben felvázolt fejlesztési irányt következetes, lendületes munkával követni tudta, és így elnyerhette a városi lét rég megérdemelt elismerését, melyet a városi cím adományozása jelent.

Jelen könyv a várossá nyilvánítási kezdeményezés dokumentációjának feldolgozása, hogy a benne foglaltakból az olvasó megismerhesse azt a folyamatot, amely a városi rang eléréséhez vezette Biatorbágyot.

Kép

Részlet a kiadványból, melyet az intézmény 50 éves jubileumi ünnepségére adott ki a Biatorbágyi Faluház és Karikó János Könyvtár.

 Írta és szerkesztette: Nánási Istvánné – Horváthné Nagy Erzsébet – Nánási István – Horváth Imre
Kiadó: Biatorbágyi Faluház és Karikó János Könyvtár
Felelõs kiadó: Jámbor Imre igazgató
Sokszorosította: Krónikás Bt., Biatorbágy

"A biatorbágyi Szily-kastély építéstörténetéhez kapcsolódó dokumentumok az 1600-as évek elejére nyúlnak vissza, amikor is a Királyi Könyvek tanúsága szerint a kastély területe és a hozzá kapcsolódó birtokrészek a Fekete család kezén voltak. Mivel a család fiúágon kihalt, 1616-ban a birtokjog az Illés családra szállt. A birtok történetében a kastély  szempontjából elsõ jelentõs dátumként 1627 említendõ. Hügyei Farkas (II.) Pál ebben az évben kapott nádori adományt Bia (a fent említett birtokrészre) és Torbágy felére Eszterházy Miklóstól. II. Farkas Pál írta feljegyzéseiben Eszterházy Miklóssal kapcsolatban: „lettem szolgája 4 lóval; azután palatinusságra választatván szolgáltam egy ideig palatinusságában is.”

Részlet a Szily-kastély Biatorbágy című kiadványból.

Kiadó: Biatorbágy Város Önkormányzata
Felelõs kiadó: Tarjáni István polgármester
Bugár-Mészáros Károly és B. Boldizsár Brigitta tanulmányainak felhasználásával szerkesztette: Körmendi Judit
Sokszorosította: Krónikás Bt., Biatorbágy