Az októberben elindított Társadalmi Kapcsolatok Iroda 2025. november 17-re lakossági egyeztetést szervezett a Kisrét jövőjéről, a területet érintő dilemmákról és vitás kérdésekről. Az iroda vállalása, hogy felületet biztosít a biatorbágyi lakosok, civilek, intézmények, vállalkozások részére a számukra fontos témák megvitatására, a fórum is ezt a célt szolgálta. A több, mint ötven érdeklődő számára Kocsis József polgármester és Tótpál Judit választókerületi képviselő ismertették a terület előtt álló lehetőségeket és kihívásokat. A rendezvény szervezőinek szándéka az volt, hogy az érintett lakók, tulajdonosok és a város vezetése közösen gondolkodhassanak a Kisrét hosszú távú sorsáról, és elinduljon a párbeszéd a terület jövőképéről. A kérdésfelvetés azért is időszerű, mert 2027-ig új településrendezési tervet kell elfogadnia a képviselő-testületnek, amihez hosszabb szakhatósági és partnerségi egyeztetéssorozat kapcsolódik. A mostani fórum ennek a folyamatnak a nyitánya: a város célja, hogy a tulajdonosok, az ott élők és minden érintett bevonásával hosszú távon is fenntartható, értékmegőrző és közösségi szempontból is támogatható szabályozás szülessen a Kisrét, illetve a Biai-tó tágabb környezetének jövőjéről.
A Kisrét története és szabályozása
A Kisrét Biatorbágy biai városrészének egyetlen összefüggő zöldfelülete, amely a Rákóczi utca és a Nagy utca találkozásától egészen a Békás(Kígyós)-patakig húzódik. A több mint 50 keskeny, nadrágszíj alakú telekből álló terület 120 különböző tulajdonoshoz kötődik. Tótpál Judit elmondta, hogy a Kisrétben rejlő lehetőségek megítélése a korábbi építési szabályzatokon keresztül követhető nyomon. Felidézte, hogy az 1884-es térképek szerint a terület már 140 évvel ezelőtt is hasonló képet mutatott, kiskertek, kaszálók voltak itt. A 2002-ből származó településrendezési terv különleges területként határozta meg a Kisrétet, szálláshely funkció kialakítását és 30%-os beépíthetőséget tett lehetővé. Azóta négyszer módosították a helyi építési szabályzatot (HÉSz). A ma is érvényes, 2023-ban keltezett verzió 10%-os beépítettséget és 7,5 méteres épületmagasságot tesz lehetővé, melyet az építési telek teljes közművesítettségéhez köt. A minimálisan kialakítható telekméret 3000 m2, az ide telepíthető funkciók: üdülő, szállás, vendéglátás, kereskedelem, rekreáció. A területet feltölteni nem lehet.
Mi a kérdés?
A város lakóinak egy része még emlékszik arra az időre, amikor telelente korcsolyázni lehetett a tavon, mások viszont már csak távolról láthatják a vízpartot, mivel a tó és a vízparti területek magántulajdonban vannak. Visszatérő kérdés, hogy ez így nincs rendben, igenis szükséges a tulajdonosokkal olyan megállapodásra jutni, ami a város egyedülálló természeti adottságát szélesebb körben, a természetbarát lakosság számára is elérhetővé teszi. Ezt az elképzelést ugyanakkor a tulajdonosok jelentős része ellenzi, hiszen a Kisréten évtizedek óta jellemző a kertművelés, gazdálkodás, sőt van, aki rekreációs célú és sérült gyermekek fejlesztését célzó lovas tevékenységet folytat és lovakat tart a területen. A lakossági fórumon többen felvetették, hogy esetleg más partszakaszon – például a hamarosan épülő református iskola környezetében – lehetne kialakítani szélesebb közösségi hozzáférést, illetve a Kölcsey utca végén található Madárles és a Kisrét patakparti gyalogos összeköttetése is felmerült.
Természeti érték, lakossági érdek
Határ Ágnes környezetvédelmi tanácsnok a területtel kapcsolatban tájékoztatott, hogy Biatorbágy részt vesz abban a konzorciumban, amely a területen átfolyó Benta-patak (melyet Békás-patak, Kígyós-patak néven is szokás említeni) revitalizációjára tesz majd javaslatot. Az évek során a mederkotrások, vízpartalakítások miatt a térkép, a valóság és a tervek egyre távolabb kerültek egymástól, és ennek a patak is károsultja, hiszen jelenleg nincs terület, ahova a patakmeder kotrásából származó hordalékot tenni lehetne. A Tájvédőkör képviseletében Tüske Emil képviselő-testületi tag elmondta, hogy a tó a város arculatának fontos eleme, amelyet meg kell őrizni, ugyanakkor a városiasodás, a növekvő népsűrűség és az egyre kisebb telkek miatt nő az igény a vízparti rekreáció iránt. Dobi János képviselő-testületi tag arra hívta fel a figyelmet, hogy a KR2-es (kertvárosias lakóövezeti) besorolás jelen formájában nem tükrözi a tulajdonosok szándékait, így érdemes lehet új övezeti jelölést kialakítani.
Időben vagyunk
Kocsis József hangsúlyozta, hogy az egyeztetéseket szándékosan nem valamiféle koncepció bemutatásával kezdték, hiszen a városvezetés elkötelezett abban, hogy ilyen súlyú tervek a felek bevonása, meghallgatása után készüljenek. Ezt az alkalmat azért hozta létre az ezzel megbízott iroda, hogy aki érintett, az megoszthassa a területtel kapcsolatos jövőképét, és felszínre kerüljön minden olyan szempont, amit a későbbi koncepció és a HÉSz alakításkor figyelembe kell venni. A párbeszéd folytatódik ebben a témában és más kérdésekben is.
A fórumon vetített prezentáció, melyet Tótpál Judit állított össze, itt érhető el vagy a csatolmányban.
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| Kisrét_lakossági_fórum (5.78 MB) | 5.78 MB |