Az elmúlt hónapokban számos jelzés érkezett a szemét- és veszélyes hulladékhalmok rohamos gyarapodásáról a Biatorbágyhoz közel eső pátyi területről (Páty, 0163/4 hrsz.), többen égő gumihulladékról is beszámoltak. Egészségre és a környezetre káros tevékenységről hallani, miközben látszólag semmilyen beavatkozás nem történik. Ebben a helyzetben áttekintést adunk a kérdés háttérről, aktuális folyamatokról.

Kép

A helyszínen évtizedekig kommunális szemétlerakó működött

Talán sokan tudják, hogy a régi vasúti nyomvonal mentén, Páty területén a korábbi évtizedekben egy szemétlerakó működött. Ide – eredetileg egy nagy építési gödörbe, ahonnan a vasútépítéskor termelték ki a földet – szállították a környékbeli településekről kommunális és egyéb hulladékot (pl. Budaörsről, Pátyról, de még Perbálról is). és Biatorbágyon keresztül, a Baross Gábor utcán, majd a régi vasúti töltésen át lehetett megközelíteni.

A rekultiváció és a további hulladéklerakás

Miután a gödör megtelt, egy vállalkozó szerződést kötött a pátyi önkormányzattal (hisz a lerakó pátyi területen fekszik) a terület rekultivációjára. A rekultiváció során a szemetet mésziszappal (amely lúgos anyagként semlegesíti a szeméttelepek szerves hulladékainak savas környezetét), stabilizálja a talajt és építési törmelékkel borították be. A vállalkozó a területet megállapodás alapján Herceghalom felől biatorbágyi területet érintve közelíti meg. A vállalkozó az utóbbi években elkezdte a kitaposott út és a mellette húzódó zöld sáv illegális feltöltését is. 

A probléma mérete és a jogi háttér

Évtizedek alatt több millió köbméter építési törmelék – és még ki tudja mi – került ide.

A probléma kezelését és a fellépést nehezíti, hogy a biatorbágyi polgármesteri hivatalban nem fellelhetőek a korábbi ügyiratok (beázott az irattárként használt pince, az iratok elmondások alapján ott semmisülhettek meg). A kérdés összetettségéhez az is hozzájárul, hogy ugyan a szemét és a törmelék nagy része pátyi területen van, ám Pátytól több kilométer és három töltés (vasút, 1-es út, M1 autópálya) választja el a településtől, míg Biatorbágy lakott részétől csak néhány száz méterre található.

A tevékenységgel, annak környezetvédelmi és jogi vonatkozásaival kapcsolatban több lakossági panasz felmerült már az évek során. A bejelentések nyomán az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség is többször vizsgálta az ottani állapotokat. Korábban egy feljelentés alapján természetkárosítás miatt nyomoztak a hatóságok, de a bíróság végül kimondta: nem történt környezetkárosítás. Tudomásunk szerint a vállalkozó szerződése 2041-ig szól. 

Folyamatban lévő ügyek

A jelenlegi képviselő-testület beiktatása után nem sokkal elkezdett foglalkozni az üggyel; hivatalba lépése óta a kérdés kapcsán környezetvédelmi, építésügyi és hulladékgazdálkodási szakhatóságnál indítványozott már eljárást. Mindezeken felül az észlelt tevékenységek miatt ez év elején a hivatal büntetőfeljelentést is kezdeményezett a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és természetkárosítás bűncselekmények gyanúja miatt. Az eljárások nyomozati szakban vannak, azokról tájékoztatást még nem kaptunk.

A hivatal hatósági ellenőrzéseit sajnos több esetben akadályozták a helyszínen, amely kapcsán több alkalommal rendőri intézkedésre volt szükség. A legutolsó alkalommal munkatársainkat olyan atrocitás érte, amely kapcsán a rendőrség hivatalos személy elleni erőszak miatt indított eljárást. A nyomozás szintén folyamatban van.

A legfrissebb fejleményről, a gumi elhelyezéséről és égetéséről hivatalos megkeresés nem érkezett a hivatalhoz. Az online felületeken az elmúlt napokban megjelent hírek nyomán Határ Ágnes környezetvédelmi tanácsnok környezetkárosítás, légszennyezés, a hulladékgazdálkodási törvény megsértése és veszélyeztetés miatt március 31-én közérdekű bejelentést tett a Pest Vármegyei Kormányhivatalnál.

A Biatorbágyi Polgármesteri Hivatal pedig április 1-jén értesítette a Pátyi Polgármesteri Hivatalt (a terület tulajdonosát) és kérte az ügy mielőbbi kivizsgálását. 

Jelenleg a pátyi és biatorbágyi önkormányzat közös bejárást szervez a szakhatóságok részvételével, a bejárás után további intézkedések várhatók. Ez vélhetően hosszú folyamat lesz, de elindult: a hivatal nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a sokakat aggasztó helyzet mielőbb, mindenki számára megnyugtató módon rendeződjön. 

Fontos, hogy amennyiben a helyszínen, vagy annak közelében valaki tűzre utaló jelet észlel, annak kell megtennie a bejelentést, ilyenkor a 112-t kell hívni. A terület nem Biatorbágyhoz tartozik, így a hivatal képviselői nem jogosultak a területen helyszíni szemlét tartani. A közösségi média felületeken megjelenő információk alapján a hivatal nem járhat el, ezért bejelentéseiket a hivatal@biatorbagy.hu címre küldjék!

További információ: a témáról nemrégiben készített összeállítást a Biatorbágy-on szerkesztősége, amelyben a vállalkozó is nyilatkozott a helyzetről, ez itt olvasható.

Ezúton szeretnénk felhívni a biatorbágyiak és a városban kirándulók figyelmét arra, hogy a Biai-halastó Helyi Természetvédelmi Terület. Budapest nyugati agglomerációs gyűrűjének legnagyobb vizes élőhelyeként kiemelkedő szerepet tölt be a biológiai sokféleség megőrzésében. 

A terület számos védett és fokozottan védett faj számára biztosít élő-, táplálkozó- és szaporodó helyet. Az emlősök közül a fokozottan védett vidra vagy az ökoszisztéma mérnökként emlegetett hód él a területen, a kétéltűeket a békák és gőték képviselik és közülük is kiemelkedik a térség legnagyobb vöröshasú unka populációja, míg a hüllők közül a mocsári teknős, a vízisikló, és a kockás sikló is előfordul. Azonban legnagyobb fajszámmal mégis csak a madarak fordulnak elő. 

A fokozottan védett vörös gém és nagy kócsag, ez utóbbi az állami természetvédelem jelképe is egyben, a védett szürke gém, hogy csak a legismertebbeket említsük. Ezek a madarak nem csak szépségükkel és különleges viselkedésükkel gazdagítják környezetünket, hanem fontos szerepet töltenek be az élővilág egyensúlyának fenntartásában is. Jelenlétük a természet egészséges működésének egyik jelzője.

Kérjük Önöket, hogy a madarak fészkelési, költési időszakára tekintettel a patakmeder melletti ösvényt - az alábbi térképen megjelölt helyszínt - ne használják, a területre ne lépjenek be, mert ezzel a szomszédos nádasban költő madárfajok költését, utódnevelését veszélyeztetik. Költési időszakban a fészkéről felzavart madár rövidebb, de akár hosszabb időre is, végleg elhagyhatja fészkét, aminek következtében a tojások kihűlhetnek, a fiókák védtelenekké válnak és az utódgeneráció akár el is pusztulhat.

Az érintett szakasz a Biai-halastó Helyi Természetvédelmi Terület 0220/1 hrsz-ú kivett patakmeder (Benta-patak) részét képezi.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése értelmében tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.

Mára Magyarország vizes élőhelyeinek döntő többségét elveszítette, a még megmaradt élőhelyek és a bennük élő fajok megóvása közös felelősségünk – vigyázzunk rájuk, hogy a jövő generációi is megcsodálhassák őket.

A madarakról további információkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján (www.mme.hu) is találhatnak.

Köszönjük az itt élők és a természetjárók együttműködését!

(Fotók: Gede Károly)