Igazgatási osztály

A kapcsolódó dokumentumok:

• Nyomtatvány a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatására irányuló szándék bejelentésérhez,
• Jövedéki termékek,
• Segédlet a nyomtatvány kitöltéséhez.

 Magyarázat a Jöt. alapján:

 Alkoholtermék:

a)     a 2204, a 2205, a 2206 vámtarifaszámú, 22 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú,

b)     a 2207 és a 2208 vámtarifaszámú, 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú,

c)     a 2207 és 2208 vámtarifaszámú terméket oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó, 1,2 érfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú, az a) és b) pontban említett vámtarifaszámok alá nem tartozó terméket kell érteni.

 Köztes alkoholtermékek:

a) a habzó köztes alkoholtermék, és

b) a nem habzó köztes alkoholtermék.

Habzó köztes alkoholtermék:a nem dróttal vagy szalaggal rögzített, nem gomba formájú dugóval lezárt, 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő, szén-dioxid által előidézett 3 bar vagy annál nagyobb túlnyomású olyan ital, amely - a sör, a bor és a pezsgő kivételével - a 2204, 2205 és 2206 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék.

Nem habzó köztes alkoholtermék: - a sör, a bor, a pezsgő és a habzó köztes alkoholtermék kivételével - a 2204, 2205 és 2206 vámtarifaszám alá tartozó termék, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék.

 Segédlet a nyomtatvány kitöltéséhez:

 A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) értelmében:

 A folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formái:

Bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység:olyan komplex kialakítású, vegyes rendeltetésű épület üzemeltetése illetve itt folytatott kereskedelmi tevékenység, amelyben állandó jelleggel több kereskedő folytat túlnyomórészt üzletekben különböző típusú kereskedelmi tevékenységet, és ahol emellett jellemzően a szabadidő eltöltésével összefüggő szolgáltatási tevékenységet is folytatnak.

Csomagküldő kereskedelem:az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre. Csomagküldő kereskedelem tevékenységi formába tartozik a webáruház keretei között történő értékesítés is.

Közlekedési eszközön folytatott értékesítés:vasúti étkezőkocsiban és büfében, autóbuszjáraton, személyhajó éttermében és büféjében, valamint polgári repülőgépjáraton végzett kiskereskedelmi tevékenység.

Közvetlen értékesítés:kiskereskedelmi tevékenység keretében termék forgalmazása közvetlenül az előállítás helyén.

Mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység:kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított járműben, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszközben folytatott kereskedelmi tevékenység, mely vonatkozásában útvonal jegyzék megadása szükséges.

Üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység:kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épületben, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrészben, helyiségben, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületben vagy épületrészben folytatott kereskedelmi tevékenység.

Üzleten kívüli kereskedelem: a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék forgalmazása céljából a vásárlónak - annak kifejezett kérése nélkül - a lakásán, munkahelyén vagy más tartózkodási helyén való felkeresésével vagy az e célból szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység.

Piacon folytatott kereskedelmi tevékenység: olyan épületben, épületegyüttesben vagy területen folytatott kereskedelmi tevékenység, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet.

Vásáron folytatott kereskedelmi tevékenység: olyan épületben, épületegyüttesben vagy területen, folytatott kereskedelmi tevékenység, ahol rendszerint többen folytatnak idényjellegű vagy meghatározott eseményekhez, naptári napokhoz kötődő eseti jellegű kiskereskedelmi tevékenységet.

 A kereskedelmi tevékenység jellege:

 Kereskedelmi ügynöki tevékenység:olyan tevékenység, amelynek keretében a kereskedő más javára termékek, szolgáltatások eladására vagy vételére tárgyalásokat folytat, és azokra megbízás alapján szerződést köt.

 Kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is.

 Nagykereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is.

 Vendéglátás: kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is.

Az eljárás rövid ismertetése:

A hátrányos helyzet (HH) és halmozottan hátrányos helyzet (HHH) megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel egy időben, vagy annak megléte esetén azt követően is kérelmezhető. Hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

• alacsony iskolai végzettség: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a családbafogadó gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú, melynek igazolása a kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik,

• alacsony foglalkoztatottság: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket nevelő szülők bármelyike vagy a családbafogadó gyám a szociális törvény szerinti aktív korúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott, melynek fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi,

• elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények: a gyermek az eljárás során a Hivatal részéről felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. 

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakáskörülmény) legalább kettő fennáll.

Az eljárás jogi alapja:

• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,
• 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

Illetékességi terület: Biatorbágy Város közigazgatási területe

Benyújtandó dokumentumok:

• a „Kérelem rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez” nyomtatvány kitöltve,
• a kérelmező és a vele közös háztartásban élők - a kérelem benyújtását megelőző 6 havi - nettó jövedelmét igazoló dokumentumok (pl. munkabér, családi pótlék, gyed, tartásdíj, táppénz, nyugdíj, álláskeresési támogatás),
• a gyermek(ek) óvoda-, illetve iskolalátogatási igazolása.

Eljárási illetékek: Az eljárás illetékmentes

Eljárás megindítása:

A kitöltött, aláírt nyomtatványt és mellékleteit a Biatorbágyi Polgármesteri Hivatalhoz szükséges benyújtani személyesen nyitvatartási időben, vagy eljuttatni postai úton

Ügyintézési határidő: sommás eljárásban[1] 8 nap, teljes eljárásban 60 nap

I. fokon döntést hozó szerv: Biatorbágy Város Jegyzője

II. fokon eljáró hatóság: Pest Vármegyei Kormányhivatal

[1] Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 41. § (1) bekezdése értelmében „Sommás eljárásnak van helye, ha a) a hiánytalanul benyújtott kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, és b) nincs ellenérdekű ügyfél.”

Az eljárás rövid ismertetése:

Étkezési térítési díjkedvezmény nyújtható - a normatív kedvezményen túl - annak a szülőnek, aki létfenntartásában veszélyeztetett, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, s ezáltal az intézményi térítési díj megfizetésére képtelen. A kérelem minden év szeptember 15-ig nyújtható be, rendkívül indokoltesetben a később benyújtott kérelem is elfogadható. A jogosultság az adott tanévre, a kérelem benyújtását követő hónap első napjától állapítható meg, a jövedelem mértékétől függően 50 %-os vagy 100 %.is mértékű díjkedvezmény formájában. 

Az eljárás jogi alapja: 

Biatorbágy Város Képviselő-testülete 8/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelete az egyes gyermekjóléti ellátásokról, 7. § „Intézményi étkezési térítési díjkedvezmény”

Illetékességi terület: Biatorbágy Város közigazgatási területe

Benyújtandó dokumentumok:

• a „Kérelem intézményi étkezési térítési díjkedvezmény megállapításához” nyomtatvány kitöltve,

• a kérelmező és a vele közös háztartásban élők - a kérelem benyújtását megelőző havi - nettó jövedelmét igazoló dokumentumok (pl. munkabér, családi pótlék, gyes, tartásdíj, táppénz, nyugdíj, álláskeresési támogatás),
• a gyermek(ek) óvoda-, illetve iskolalátogatási igazolása.

Eljárási illetékek: Az eljárás illetékmentes

Eljárás megindítása:

A kitöltött, aláírt nyomtatványt és mellékleteit a Biatorbágyi Polgármesteri Hivatalhoz szükséges benyújtani személyesen nyitvatartási időben, vagy eljuttatni postai úton

Ügyintézési határidő: sommás eljárásban[1] 8 nap, teljes eljárásban 60 nap

I. fokon döntést hozó szerv: Biatorbágy Város Polgármestere (átruházott hatáskörben)

II. fokon eljáró hatóság: Biatorbágy Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

[1] Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 41. § (1) bekezdése értelmében „Sommás eljárásnak van helye, ha a) a hiánytalanul benyújtott kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, és b) nincs ellenérdekű ügyfél.”

Az eljárás rövid ismertetése:

Eseti, rendkívüli települési támogatásban részesíthető a gyermek, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek eltartásáról családja, szülője más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához – miatt, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. 

Az eljárás jogi alapja:

• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

• Biatorbágy Város Képviselő-testülete 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelete az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, 10/F. § „Rendkívüli települési támogatás iránti kérelem, eseti támogatás megállapítására”

Illetékességi terület: Biatorbágy Város közigazgatási területe

Benyújtandó dokumentumok:

• a „Rendkívüli települési támogatás iránti kérelem, eseti támogatás megállapítására” nyomtatvány kitöltve,

• a kérelmező és a vele közös háztartásban élők - a kérelem benyújtását megelőző havi - nettó jövedelmét igazoló dokumentumok (pl. munkabér, családi pótlék, gyes, tartásdíj, táppénz, nyugdíj, álláskeresési támogatás)

Eljárási illetékek: Az eljárás illetékmentes

Eljárás megindítása:

A kitöltött, aláírt nyomtatványt és mellékleteit a Biatorbágyi Polgármesteri Hivatalhoz szükséges benyújtani személyesen nyitvatartási időben, vagy eljuttatni postai úton

Ügyintézési határidő: sommás eljárásban[1] 8 nap, teljes eljárásban 60 nap

I. fokon döntést hozó szerv: Biatorbágy Város Polgármestere (átruházott hatáskörben)

II. fokon eljáró hatóság: Biatorbágy Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

[1] Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 41. § (1) bekezdése értelmében „Sommás eljárásnak van helye, ha a) a hiánytalanul benyújtott kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, és b) nincs ellenérdekű ügyfél.”

Az eljárás rövid ismertetése:

Egyszeri, gyermekenként meghatározott összegű gyermekszületési támogatás állapítható meg azoknak a családoknak, akik gyermekük születésével hozzájárulnak Biatorbágy jövőjének biztosításához és jövedelmük nem haladja meg a Rendeletben előírt mértéket. A támogatásra irányuló kérelmet a gyermek(ek) születését, örökbefogadását követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. 

Az eljárás jogi alapja: 

Biatorbágy Város Képviselő-testülete 8/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelete az egyes gyermekjóléti ellátásokról, 4. § „Gyermekszületési támogatás”

Illetékességi terület: Biatorbágy Város közigazgatási területe

Benyújtandó dokumentumok:

• a „Kérelem gyermekszületési támogatáshoz” nyomtatvány kitöltve,
• a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának másolata,
• a kérelmező és a vele közös háztartásban élők - a kérelem benyújtását megelőző havi - nettó jövedelmét igazoló dokumentumok (pl. munkabér, családi pótlék, gyes, tartásdíj, táppénz, nyugdíj, álláskeresési támogatás stb.),
• a szülők, törvényes képviselők és a gyermek(ek) lakcímigazoló hatósági igazolványának másolata.

Eljárási illetékek: Az eljárás illetékmentes

Eljárás megindítása:

A kitöltött, aláírt nyomtatványt és mellékleteit a Biatorbágyi Polgármesteri Hivatalhoz szükséges benyújtani személyesen nyitvatartási időben, vagy eljuttatni postai úton

Ügyintézési határidő: sommás eljárásban[1] 8 nap, teljes eljárásban 60 nap

I. fokon döntést hozó szerv: Biatorbágy Város Polgármestere (átruházott hatáskörben)

II. fokon eljáró hatóság: Biatorbágy Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
 

[1] Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 41. § (1) bekezdése értelmében „Sommás eljárásnak van helye, ha a) a hiánytalanul benyújtott kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, és b) nincs ellenérdekű ügyfél.”

A jegyző előtt indult eljárás során pusztán ténykérdések vizsgálatára kerül sor, döntő szerepe annak van, hogy az eredeti birtokállapotban történt-e olyan változás, amit a birtokháborító személy tilos önhatalommal, jogellenesen valósított meg. Az eljárás elsődleges célja az eredeti állapot helyreállítása, a zavarás megszüntetése.

A birtokvédelmet kérő fél a kérelem előterjesztésével egyidejűleg benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat. Az ellenérdekű fél a kérelemben foglaltakra írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet. A felek a bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek. A jegyző a feleket egyidejűleg is meghallgathatja.
A tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát.
A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a felek által előterjesztett, valamint a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli.
Amennyiben a megismert bizonyítékok alapján a kérelemben foglaltakat a jegyző megalapozottak találja, határozatában az eredeti birtokállapot helyreállítására kötelezi az ellenérdekű felet és eltiltja a birtoksértő magatartástól.
Abban az esetben ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta a jegyző megalapozottnak, úgy a kérelmet határozattal elutasítja.

A jegyző a birtokvédelmi eljárás során jogkérdést nem vizsgál, csak azt vizsgálja, hogy a kérelmező korábban ténylegesen birtokban volt-e vagy sem, s ha igen, ezt a kérelmezett megsértette-e, illetve a korábbi birtoklásában megzavarta-e őt. Amennyiben a birtokláshoz való jog is vitás (pl. bérleti vagy adás-vételi szerződésben foglaltak érvényessége), a birtokvédelmet bírósági úton lehet érvényesíteni.,
A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha a birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják( tilos önhatalom) A tilos önhatalom ellen a birtokos- a birtok megvédéséhez szükséges mértékben- önhatalommal is felléphet. Az önhatalom gyakorlásakor mindig figyelembe kell lenni arra, hogy a támadás elhárítása vagy az elveszett birtok visszaszerzése érdekében nem lehet aránytalanul nagyobb hátrányt okozni, mint amit maga a birtokháborítás jelentene.

Az eljárás jogi alapja: 
• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
• a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet,
• a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,
• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,

Illetékességi terület:
Biatorbágy Város közigazgatási területén fekvő birtok

Benyújtandó dokumentumok:
• Birtokvédelmi eljárás megindítására irányuló szóbeli vagy írásbeli kérelem,
• kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékok
• a képviselő eljárása esetén a jogosultságot igazoló meghatalmazás
• szociális rászorultság esetén költségmentesség iránti kérelem,

Eljárási illetékek:
3000 Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni

Kérelem benyújtása: 
Biatorbágy Város Jegyzőjéhez eggyel több példányban kell benyújtani a kitöltött nyomtatványt és mellékleteit, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri

Eljárás megindítása: 
Az eljárási határidő az illeték lerovásával együtt benyújtott kérelem jegyzőhöz történt megérkezését, vagy a kérelem benyújtását követően megfizetett illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik.

Ügyintézési határidő:
- 15 nap
- 30 nap ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé

I. fokon döntést hozó szerv:
Biatorbágy Város Jegyzője

II. fokon eljáró hatóság:
A jegyző határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

Az eljárást megindító irat benyújtására nyitva álló határidő:
A kérelmet a birtokháborítástól számított 1 éven belül a jegyzőhöz, 1 év eltelte után közvetlenül a bírósághoz lehet benyújtani.