Igazgatási osztály

Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásának napjától folytatható. A szolgáltatás kezdetét megelőzően a szálláshelyet a rendeletben a kormányrendelet 2. számú mellékletében meghatározottak alapján minősíteni kell. A minősítést - a szálláshely kialakítására, felszereltségére és szolgáltatásaira vonatkozó előírások alapján - a szolgáltató végzi (önminősítés).

A jegyző a szálláshelyen ellenőrzést folytat le, és ha megállapítja, hogy a szolgáltató megfelel az önminősítésben és a jogszabályban foglaltaknak, a szálláshelyet nyilvántartásba veszi, amelyről értesíti - a jogszabályban meghatározott esetekben- az érintett szakhatóságokat.
Ha a jegyző a nyilvántartásba vételi kérelmet jogerősen elutasítja, a szolgáltatást meg kell szüntetni.

A jegyző a szolgáltató hatósági nyilvántartásban szereplő adatairól a szolgáltató tevékenységre való jogosultság igazolására a nyilvántartásba vétellel és a nyilvántartásba vett adatok módosításával egyidejűleg a szolgáltató részére hatósági igazolványt állít ki. A szolgáltató a hatósági nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkező változást nyolc napon belül bejelenti a jegyzőnek. A bejelentéshez csak a megváltozott körülményekkel kapcsolatos mellékleteket kell csatolni.

Nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében közösségi elhelyezést biztosító, legalább 6 férőhellyel rendelkező, nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely az erre a célra épített vagy átalakított és az ekként minősített, illetve - ahol e rendelet előírja - ekként nyilvántartásba vett üdültetési és ifjúsági turisztikai célú, továbbá hegyi menedék céljára szolgáló szálláshely.

Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek minősülő létesítmények:

Az eljárás jogi alapja:

• a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról 173/2003. (X. 28.) korm. rendelet,
• a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,
• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv.

Illetékességi terület:
Biatorbágy város közigazgatási területén lévő nem  üzleti célú szálláshelyek

Benyújtandó dokumentumok:
A kérelemhez formanyomtatvány használata kötelező. A kérelmet a 173/2003. (X. 28) Kormányrendelet 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokkal kell kitölteni. Csatolandó mellékletek:

• nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével,
• haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshely-szolgáltató - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot,
• közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot.

Eljárási illetékek:
3000,- Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni.

Eljárás Megindítása:
A kitöltött nyomtatványt és mellékleteit Biatorbágy Város Jegyzőjéhez kell benyújtani, postai úton vagy személyesen.

Ügyintézési határidő:
21 nap

I. fokon döntést hozó szerv:
Biatorbágy Város Jegyzője

II. fokon eljáró hatóság:
Pest Megyei Kormányhivatal

Az eljárást megindító irat benyújtására nyitva álló határidő:
A tevékenység megkezdését megelőzően.
 

2011. március 16-án lépett hatályba a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III.08.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet). A rendelet hatálya az egyidejűleg bármikor legalább háromszáz főt meghaladó, azaz tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményen, illetve helyiségben tartott alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre, valamint az ezer főt meghaladó létszámmal megrendezett szabadtéri eseményekre terjed ki.

Rendszeres rendezvény: adott helyszínen hetente több alkalommal heti vagy havi gyakorisággal megtartott rendezvény.

Alkalmi rendezvény: adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb 20 egymást követő napon megtartott rendezvény.

2011. június 14-étől zenés, táncos rendezvényt (a továbbiakban: rendezvény) csak a jegyző által kiadott rendezvénytartási engedély birtokában lehet megtartani.

A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III.08.) Korm. rendelet. A rendeletet nem kell alkalmazni:

a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre;
b) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre;
c) a vallási közösségek vallásos szertartásaira és rendezvényeire;
d) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és
e) a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre.

Az esemény biztosítását a helyszín jellegzetességeihez és befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzet végzi.

A rendezvény szervezője a beléptetést a fiatalok alkohollal történő kiszolgálásának megelőzése, esetleges alkoholfogyasztásuk ellenőrizhetősége érdekében a fiatalkorúak számára megkülönböztető jelzéssel ellátott belépőjegyhez (kártyához, karszalaghoz) kötheti - áll a rendeletben.

Az eljárás jogi alapja: 
a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III.08.) Korm. rendelet

Illetékességi terület:
Biatorbágy város közigazgatási területén lévő üzlet.

Benyújtandó dokumentumok:
A kérelemhez formanyomtatvány használata kötelező. A kérelmet a rendelet 5. § (1) bekezdésnek megfelelő adatokkal kell kitölteni. Csatolandó mellékletek:
1.Épület használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat, ha nem a tulajdonos a kérelmező:
- bérleti szerződés,
- befogadó nyilatkozat,
- haszonélvező hozzájárulása,
- közös tulajdonban álló üzlet esetén a tulajdonostársak hozzájárulása
2. Biztonsági terv
3. Tűzvédelmi szabályzat (amennyiben külön jogszabály kötelezővé teszi)
4. Építészeti-műszaki dokumentáció 2 példányban, tervezői nyilatkozat (építésügyi hatóság közreműködéséhez szükséges)
5. a zenés, táncos rendezvénynek helyet adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá az annak alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat,
6. a rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot.

Eljárási illetékek:
3000,- Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni

Eljárás Megindítása:
A kitöltött nyomtatványt és mellékleteit Biatorbágy Város Jegyzőjéhez kell benyújtani, postai úton vagy személyesen.

Ügyintézési határidő:
20 nap

I. fokon döntést hozó szerv:
Biatorbágy Város Jegyzője

II. fokon eljáró hatóság:
Pest Megyei Kormányhivatal

Az eljárást megindító irat benyújtására nyitva álló határidő:
A tevékenység megkezdését megelőzően.
 

Az eljárás rövid ismertetése:

A jelenleg hatályos jogi szabályozás megkülönbözteti egymástól a bejelentés alapján végezhető kereskedelmi tevékenységet, valamint a kizárólag működési engedély birtokában forgalmazható termékek körét. Működési engedély köteles kereskedelmi tevékenység viszont csak működési engedély birtokában végezhető.

A kizárólag üzletben, működési engedély birtokában forgalmazható termékek:

1. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag;

2. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;

3. állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;

4. fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel;

5. növényvédő szerek és hatóanyagaik;

6. nem veszélyes hulladék;

7. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag.

Az eljárás jogi alapja: 

• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)

• A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023.évi CIII. törvény (DÁP)

• A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény

• A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény

• A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet (Ker. rendelet)

• A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény

• A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Kormányrendelet.

• A bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről szóló 186/2009. (IX. 10.) Kormányrendelet

Illetékességi terület: Biatorbágy Város közigazgatási területe

Eljárás megindítása:

A kizárólag üzletben, működési engedély birtokában végezhető kereskedelmi tevékenység a működési engedély kérelem benyújtásával indul.  

Fontos! A kérelmet a cég nevében képviseletre jogosult személynek kell benyújtania!

A tevékenységet végző egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek, kérelmüket az alábbi linken tudják benyújtani: 
e-onkormanyzat.gov.hu        E-ÖNKORMÁNYZAT PORTÁL    Szerepkörváltás!                                           

Címzett: Biatorbágy Város Önkormányzata

Ágazat: Ipar - kereskedelem   Ügytípus: üzleti tevékenység 

Hiánypótlás, vagy kiegészítés benyújtása lehetséges az https://epapir.gov.hu oldalról is:

Címzett: Biatorbágy Város Önkormányzata

Témakör: Önkormányzati igazgatás   Ügytípus: Kereskedelmi igazgatás   

Illeték: A működési engedélyezési eljárás illetékmentes.  

Benyújtandó dokumentumok:

1. Képviseleti eljárás esetén írásbeli meghatalmazás és aláírási címpéldány

2. Nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében 

   • Az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot (a tulajdoni lap 

     • Haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos, vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot;

     • Közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot 

3. A már megszerzett szakhatósági hozzájárulást

4. Vásárlók könyvét cégbélyegzővel ellátva hitelesítésre

A működési engedély kiadásának rendje és az ellenőrzött bejelentés:

A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a legtöbb engedélyköteles tevékenységet főszabály szerint ellenőrzött bejelentés alapján is le lehet folytatni – azokhoz nem szükséges engedély. Az ellenőrzött bejelentés alkalmazásából kizárt ügyek meghatározásáról szóló 288/2020. (VI. 17.) Kormányrendelet 1. melléklete alapján a működési engedély kiadásával összefüggő ügyekben az ellenőrzött bejelentéssel történő jogszerzés nincs kizárva.

Az ellenőrzött bejelentést az engedélykérelemre az ágazati jogszabályban előírt adattartalommal és mellékletekkel szükséges benyújtani. Az ellenőrzött bejelentés kizárólag elektronikus úton tehető meg. Az ellenőrzött bejelentéshez okiratot kell mellékelni, amelyben a bejelentő tájékoztatást ad a joggyakorlás által érintett további ügyfelek személyéről, és nyilatkozik arról, hogy a további ügyfeleket a bejelentés benyújtásának szándékáról, a benyújtás időpontjáról és az eljáró hatóságról tájékoztatta.

Ha a hatóság a bejelentést nem utasítja vissza, illetve nem utalja engedélyezési eljárásra, a tevékenységet – ha a végzésére vonatkozó jogszabályi feltételek egyébként fennállnak – a bejelentést követő tizenötödik napot követő naptól lehet megkezdeni és az engedélyre vonatkozó hatályossági időtartam alatt lehet folytatni.

Az ügyfél dönthet úgy, hogy a tevékenységet ellenőrzött bejelentés helyett engedély alapján kívánja végezni. Ha az ügyfél bejelentés helyett engedélykérelmet terjeszt elő, az ellenőrzött bejelentésre vonatkozó rendelkezések az adott ügyben nem alkalmazhatók.

Amennyiben az ügyfél nem veszi igénybe az ellenőrzött bejelentés jogintézményét, és engedélykérelmet terjeszt elő, az ügyintéző az engedélykérelem megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a kérelem és annak mellékletei megfelelnek-e a jogszabályban meghatározott követelményeknek. Ha a kérelem hiányosan került benyújtásra, az ügyintéző a pótlandó dokumentum megjelölésével, határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel az ügyfelet 8 napon belül.

Amennyiben a kérelem a jogszabályban előírtaknak megfelel, az ügyintéző az eljárás megindításától számított nyolc napon belül megkeresi az ügyben érintett szakhatóságokat, továbbá rendelkezik a tényállás tisztázásához szükséges előre látható eljárási cselekményekről, valamint – a teljes eljárásra történő áttérés okán – elektronikus úton tájékoztatja az ismert ügyfeleket a teljes eljárás ügyintézési határidejéről, a határidő túllépésének jogkövetkezményeiről és arról, hogy a hatóság a továbbiakban a teljes eljárás szabályai szerint jár el.

A működési engedélyezési eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az üzlet, valamint – a külön jogszabály szerinti vásáron és piacon, valamint a bevásárlóközpontban lévő üzlet kivételével – az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetében az elnök.

A jegyző az ügyfelek adatait, és az üzlet tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján, vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be.

Az engedélyezési eljárásban a jegyző a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle megtartásáról intézkedhet. Amennyiben az eljárás során nincs szükség helyszíni szemlére, akkor a szakhatóságok szakhatósági eljárást folytatnak le, melynek eredményéről haladéktalanul értesítik a jegyzőt.

Az eljárás végén a jegyző a rendelkezésére álló adatok alapján hozza meg döntését. Amennyiben a működési engedély kiadásának feltételei fennállnak, a jegyző erről határozatot hoz és a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszerbe bejegyzi, és a nyilvántartásba vételről igazolást ad ki.

Az ügyintéző a működési engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról szóló határozatot közli: a kérelmezővel, az ügyfelekkel, az eljárásban részt vevő szakhatóságokkal és az önkormányzati adóhatósággal.

Adatváltozás bejelentése

A működési engedély kiadását követően a kérelemben megjelölt adatokban bekövetkezett változásokat a kereskedő haladéktalanul elektronikus úton köteles bejelenteni a jegyzőnek:

• A kereskedelmi tevékenység végzője a bejelentést követően a nyilvántartásban szereplő adatokban (például: székhelycím-változás, statisztikai számjel változása) bekövetkezett változást haladéktalanul az E-Önkormányzati portálon keresztül köteles bejelenteni a jegyzőnek.

• A nyitvatartási idő hosszabb ideig, de legalább egy hétig fennálló változását az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. A kereskedő a nyitvatartási idő egy hetet el nem érő változásáról a nyitvatartási idő kifüggesztésével köteles tájékoztatni a vásárlót.

• Az üzemeltetőváltást az új jogosult köteles bejelenteni.

• A tevékenység megszüntetését a jegyzőnek haladéktalanul be kell jelenteni.

A bejelentés elmulasztása

A kereskedelmi tevékenység bejelentésének elmulasztása bírsággal sújtható. A bírság összegének számítása alapjául kétezer-ötszáz forint összeget kell figyelembe venni. Ha a szolgáltató ugyanazon szolgáltatási tevékenység tekintetében bejelentési kötelezettségét ismételten elmulasztja, a bírság összege a fent meghatározott bírságösszeg másfélszeresének megfelelő összeg, legfeljebb hetvenötezer forint.

Ügyintézési határidő: az engedélyezés eljárás során 20 nap, melyekbe nem számít bele az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.

I. fokon döntést hozó szerv: Biatorbágy Város Jegyzője

II. fokon eljáró hatóság: Pest Vármegyei Kormányhivatal

A kapcsolódó dokumentumok:

• Nyomtatvány a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatására irányuló szándék bejelentésérhez,
• Jövedéki termékek,
• Segédlet a nyomtatvány kitöltéséhez.

 Magyarázat a Jöt. alapján:

 Alkoholtermék:

a)     a 2204, a 2205, a 2206 vámtarifaszámú, 22 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú,

b)     a 2207 és a 2208 vámtarifaszámú, 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú,

c)     a 2207 és 2208 vámtarifaszámú terméket oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó, 1,2 érfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú, az a) és b) pontban említett vámtarifaszámok alá nem tartozó terméket kell érteni.

 Köztes alkoholtermékek:

a) a habzó köztes alkoholtermék, és

b) a nem habzó köztes alkoholtermék.

Habzó köztes alkoholtermék:a nem dróttal vagy szalaggal rögzített, nem gomba formájú dugóval lezárt, 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő, szén-dioxid által előidézett 3 bar vagy annál nagyobb túlnyomású olyan ital, amely - a sör, a bor és a pezsgő kivételével - a 2204, 2205 és 2206 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék.

Nem habzó köztes alkoholtermék: - a sör, a bor, a pezsgő és a habzó köztes alkoholtermék kivételével - a 2204, 2205 és 2206 vámtarifaszám alá tartozó termék, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék.

 Segédlet a nyomtatvány kitöltéséhez:

 A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) értelmében:

 A folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formái:

Bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység:olyan komplex kialakítású, vegyes rendeltetésű épület üzemeltetése illetve itt folytatott kereskedelmi tevékenység, amelyben állandó jelleggel több kereskedő folytat túlnyomórészt üzletekben különböző típusú kereskedelmi tevékenységet, és ahol emellett jellemzően a szabadidő eltöltésével összefüggő szolgáltatási tevékenységet is folytatnak.

Csomagküldő kereskedelem:az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre. Csomagküldő kereskedelem tevékenységi formába tartozik a webáruház keretei között történő értékesítés is.

Közlekedési eszközön folytatott értékesítés:vasúti étkezőkocsiban és büfében, autóbuszjáraton, személyhajó éttermében és büféjében, valamint polgári repülőgépjáraton végzett kiskereskedelmi tevékenység.

Közvetlen értékesítés:kiskereskedelmi tevékenység keretében termék forgalmazása közvetlenül az előállítás helyén.

Mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység:kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított járműben, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszközben folytatott kereskedelmi tevékenység, mely vonatkozásában útvonal jegyzék megadása szükséges.

Üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység:kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épületben, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrészben, helyiségben, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületben vagy épületrészben folytatott kereskedelmi tevékenység.

Üzleten kívüli kereskedelem: a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék forgalmazása céljából a vásárlónak - annak kifejezett kérése nélkül - a lakásán, munkahelyén vagy más tartózkodási helyén való felkeresésével vagy az e célból szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység.

Piacon folytatott kereskedelmi tevékenység: olyan épületben, épületegyüttesben vagy területen folytatott kereskedelmi tevékenység, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet.

Vásáron folytatott kereskedelmi tevékenység: olyan épületben, épületegyüttesben vagy területen, folytatott kereskedelmi tevékenység, ahol rendszerint többen folytatnak idényjellegű vagy meghatározott eseményekhez, naptári napokhoz kötődő eseti jellegű kiskereskedelmi tevékenységet.

 A kereskedelmi tevékenység jellege:

 Kereskedelmi ügynöki tevékenység:olyan tevékenység, amelynek keretében a kereskedő más javára termékek, szolgáltatások eladására vagy vételére tárgyalásokat folytat, és azokra megbízás alapján szerződést köt.

 Kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is.

 Nagykereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is.

 Vendéglátás: kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is.

Az eljárás rövid ismertetése:

A hátrányos helyzet (HH) és halmozottan hátrányos helyzet (HHH) megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel egy időben, vagy annak megléte esetén azt követően is kérelmezhető. Hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

• alacsony iskolai végzettség: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a családbafogadó gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú, melynek igazolása a kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik,

• alacsony foglalkoztatottság: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket nevelő szülők bármelyike vagy a családbafogadó gyám a szociális törvény szerinti aktív korúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott, melynek fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi,

• elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények: a gyermek az eljárás során a Hivatal részéről felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. 

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakáskörülmény) legalább kettő fennáll.

Az eljárás jogi alapja:

• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,
• 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

Illetékességi terület: Biatorbágy Város közigazgatási területe

Benyújtandó dokumentumok:

• a „Kérelem rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez” nyomtatvány kitöltve,
• a kérelmező és a vele közös háztartásban élők - a kérelem benyújtását megelőző 6 havi - nettó jövedelmét igazoló dokumentumok (pl. munkabér, családi pótlék, gyed, tartásdíj, táppénz, nyugdíj, álláskeresési támogatás),
• a gyermek(ek) óvoda-, illetve iskolalátogatási igazolása.

Eljárási illetékek: Az eljárás illetékmentes

Eljárás megindítása:

A kitöltött, aláírt nyomtatványt és mellékleteit a Biatorbágyi Polgármesteri Hivatalhoz szükséges benyújtani személyesen nyitvatartási időben, vagy eljuttatni postai úton

Ügyintézési határidő: sommás eljárásban[1] 8 nap, teljes eljárásban 60 nap

I. fokon döntést hozó szerv: Biatorbágy Város Jegyzője

II. fokon eljáró hatóság: Pest Vármegyei Kormányhivatal

[1] Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 41. § (1) bekezdése értelmében „Sommás eljárásnak van helye, ha a) a hiánytalanul benyújtott kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, és b) nincs ellenérdekű ügyfél.”

Az eljárás rövid ismertetése:

Étkezési térítési díjkedvezmény nyújtható - a normatív kedvezményen túl - annak a szülőnek, aki létfenntartásában veszélyeztetett, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, s ezáltal az intézményi térítési díj megfizetésére képtelen. A kérelem minden év szeptember 15-ig nyújtható be, rendkívül indokoltesetben a később benyújtott kérelem is elfogadható. A jogosultság az adott tanévre, a kérelem benyújtását követő hónap első napjától állapítható meg, a jövedelem mértékétől függően 50 %-os vagy 100 %.is mértékű díjkedvezmény formájában. 

Az eljárás jogi alapja: 

Biatorbágy Város Képviselő-testülete 8/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelete az egyes gyermekjóléti ellátásokról, 7. § „Intézményi étkezési térítési díjkedvezmény”

Illetékességi terület: Biatorbágy Város közigazgatási területe

Benyújtandó dokumentumok:

• a „Kérelem intézményi étkezési térítési díjkedvezmény megállapításához” nyomtatvány kitöltve,

• a kérelmező és a vele közös háztartásban élők - a kérelem benyújtását megelőző havi - nettó jövedelmét igazoló dokumentumok (pl. munkabér, családi pótlék, gyes, tartásdíj, táppénz, nyugdíj, álláskeresési támogatás),
• a gyermek(ek) óvoda-, illetve iskolalátogatási igazolása.

Eljárási illetékek: Az eljárás illetékmentes

Eljárás megindítása:

A kitöltött, aláírt nyomtatványt és mellékleteit a Biatorbágyi Polgármesteri Hivatalhoz szükséges benyújtani személyesen nyitvatartási időben, vagy eljuttatni postai úton

Ügyintézési határidő: sommás eljárásban[1] 8 nap, teljes eljárásban 60 nap

I. fokon döntést hozó szerv: Biatorbágy Város Polgármestere (átruházott hatáskörben)

II. fokon eljáró hatóság: Biatorbágy Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

[1] Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 41. § (1) bekezdése értelmében „Sommás eljárásnak van helye, ha a) a hiánytalanul benyújtott kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, és b) nincs ellenérdekű ügyfél.”

Az eljárás rövid ismertetése:

Eseti, rendkívüli települési támogatásban részesíthető a gyermek, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek eltartásáról családja, szülője más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához – miatt, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. 

Az eljárás jogi alapja:

• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

• Biatorbágy Város Képviselő-testülete 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelete az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, 10/F. § „Rendkívüli települési támogatás iránti kérelem, eseti támogatás megállapítására”

Illetékességi terület: Biatorbágy Város közigazgatási területe

Benyújtandó dokumentumok:

• a „Rendkívüli települési támogatás iránti kérelem, eseti támogatás megállapítására” nyomtatvány kitöltve,

• a kérelmező és a vele közös háztartásban élők - a kérelem benyújtását megelőző havi - nettó jövedelmét igazoló dokumentumok (pl. munkabér, családi pótlék, gyes, tartásdíj, táppénz, nyugdíj, álláskeresési támogatás)

Eljárási illetékek: Az eljárás illetékmentes

Eljárás megindítása:

A kitöltött, aláírt nyomtatványt és mellékleteit a Biatorbágyi Polgármesteri Hivatalhoz szükséges benyújtani személyesen nyitvatartási időben, vagy eljuttatni postai úton

Ügyintézési határidő: sommás eljárásban[1] 8 nap, teljes eljárásban 60 nap

I. fokon döntést hozó szerv: Biatorbágy Város Polgármestere (átruházott hatáskörben)

II. fokon eljáró hatóság: Biatorbágy Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

[1] Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 41. § (1) bekezdése értelmében „Sommás eljárásnak van helye, ha a) a hiánytalanul benyújtott kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, és b) nincs ellenérdekű ügyfél.”

Az eljárás rövid ismertetése:

Egyszeri, gyermekenként meghatározott összegű gyermekszületési támogatás állapítható meg azoknak a családoknak, akik gyermekük születésével hozzájárulnak Biatorbágy jövőjének biztosításához és jövedelmük nem haladja meg a Rendeletben előírt mértéket. A támogatásra irányuló kérelmet a gyermek(ek) születését, örökbefogadását követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. 

Az eljárás jogi alapja: 

Biatorbágy Város Képviselő-testülete 8/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelete az egyes gyermekjóléti ellátásokról, 4. § „Gyermekszületési támogatás”

Illetékességi terület: Biatorbágy Város közigazgatási területe

Benyújtandó dokumentumok:

• a „Kérelem gyermekszületési támogatáshoz” nyomtatvány kitöltve,
• a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának másolata,
• a kérelmező és a vele közös háztartásban élők - a kérelem benyújtását megelőző havi - nettó jövedelmét igazoló dokumentumok (pl. munkabér, családi pótlék, gyes, tartásdíj, táppénz, nyugdíj, álláskeresési támogatás stb.),
• a szülők, törvényes képviselők és a gyermek(ek) lakcímigazoló hatósági igazolványának másolata.

Eljárási illetékek: Az eljárás illetékmentes

Eljárás megindítása:

A kitöltött, aláírt nyomtatványt és mellékleteit a Biatorbágyi Polgármesteri Hivatalhoz szükséges benyújtani személyesen nyitvatartási időben, vagy eljuttatni postai úton

Ügyintézési határidő: sommás eljárásban[1] 8 nap, teljes eljárásban 60 nap

I. fokon döntést hozó szerv: Biatorbágy Város Polgármestere (átruházott hatáskörben)

II. fokon eljáró hatóság: Biatorbágy Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
 

[1] Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 41. § (1) bekezdése értelmében „Sommás eljárásnak van helye, ha a) a hiánytalanul benyújtott kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, és b) nincs ellenérdekű ügyfél.”

A jegyző előtt indult eljárás során pusztán ténykérdések vizsgálatára kerül sor, döntő szerepe annak van, hogy az eredeti birtokállapotban történt-e olyan változás, amit a birtokháborító személy tilos önhatalommal, jogellenesen valósított meg. Az eljárás elsődleges célja az eredeti állapot helyreállítása, a zavarás megszüntetése.

A birtokvédelmet kérő fél a kérelem előterjesztésével egyidejűleg benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat. Az ellenérdekű fél a kérelemben foglaltakra írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet. A felek a bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek. A jegyző a feleket egyidejűleg is meghallgathatja.
A tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát.
A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a felek által előterjesztett, valamint a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli.
Amennyiben a megismert bizonyítékok alapján a kérelemben foglaltakat a jegyző megalapozottak találja, határozatában az eredeti birtokállapot helyreállítására kötelezi az ellenérdekű felet és eltiltja a birtoksértő magatartástól.
Abban az esetben ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta a jegyző megalapozottnak, úgy a kérelmet határozattal elutasítja.

A jegyző a birtokvédelmi eljárás során jogkérdést nem vizsgál, csak azt vizsgálja, hogy a kérelmező korábban ténylegesen birtokban volt-e vagy sem, s ha igen, ezt a kérelmezett megsértette-e, illetve a korábbi birtoklásában megzavarta-e őt. Amennyiben a birtokláshoz való jog is vitás (pl. bérleti vagy adás-vételi szerződésben foglaltak érvényessége), a birtokvédelmet bírósági úton lehet érvényesíteni.,
A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha a birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják( tilos önhatalom) A tilos önhatalom ellen a birtokos- a birtok megvédéséhez szükséges mértékben- önhatalommal is felléphet. Az önhatalom gyakorlásakor mindig figyelembe kell lenni arra, hogy a támadás elhárítása vagy az elveszett birtok visszaszerzése érdekében nem lehet aránytalanul nagyobb hátrányt okozni, mint amit maga a birtokháborítás jelentene.

Az eljárás jogi alapja: 
• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
• a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet,
• a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,
• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,

Illetékességi terület:
Biatorbágy Város közigazgatási területén fekvő birtok

Benyújtandó dokumentumok:
• Birtokvédelmi eljárás megindítására irányuló szóbeli vagy írásbeli kérelem,
• kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékok
• a képviselő eljárása esetén a jogosultságot igazoló meghatalmazás
• szociális rászorultság esetén költségmentesség iránti kérelem,

Eljárási illetékek:
3000 Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni

Kérelem benyújtása: 
Biatorbágy Város Jegyzőjéhez eggyel több példányban kell benyújtani a kitöltött nyomtatványt és mellékleteit, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri

Eljárás megindítása: 
Az eljárási határidő az illeték lerovásával együtt benyújtott kérelem jegyzőhöz történt megérkezését, vagy a kérelem benyújtását követően megfizetett illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik.

Ügyintézési határidő:
- 15 nap
- 30 nap ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé

I. fokon döntést hozó szerv:
Biatorbágy Város Jegyzője

II. fokon eljáró hatóság:
A jegyző határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

Az eljárást megindító irat benyújtására nyitva álló határidő:
A kérelmet a birtokháborítástól számított 1 éven belül a jegyzőhöz, 1 év eltelte után közvetlenül a bírósághoz lehet benyújtani.